1776. július 4-én kiáltották ki Amerika függetlenségét, és százhetvenöt évvel ezelőtt ezen a napon halt meg az Egyesült Államok második és harmadik elnöke, John Adams és Thomas Jefferson.

Függetlenség, Jefferson, Adams: nincs olyan július negyedike, hogy ezek a szavak ne hangoznának el az Egyesült Államokban. Ráadásul 1872-ben ezen a napon született a harmincadik elnök, Calvin Coolidge, sőt, a sors szeszélye folytán 1831-ben, tehát 170 éve ugyancsak július 4-én halt meg James Monroe, az ötödik elnök is.

Adams és Jefferson életútja sokszor keresztezte egymást, előbb harcostársak, majd elkeseredett politikai ellenfelek lettek. Mindketten ügyvédek voltak, Adams a massachusettsi függetlenségi mozgalom vezetőjeként, Jefferson Virginia állam képviselőjeként lett tagja a philadelphiai kontinentális kongresszusnak, amely elfogadta a Jefferson által szövegezett Függetlenségi Nyilatkozatot - a kongresszus előtt Adams harcolt ezért a leghevesebben.

Adams később Párizsban teljesített diplomáciai szolgálatot, 1783-ban ő írta alá a függetlenségi háborút lezáró versailles-i békét. Jefferson előbb Virginia állam kormányzója lett, majd Londonban és Párizsban szolgálta hazáját. George Washington, az első amerikai elnök Adamst választotta alelnökéül, aki két meglehetősen jellegtelen alelnöki ciklus után - a Federalista Párt vezetőjeként - 1796-ban az elnökválasztáson három elektori szavazattal legyőzte Jeffersont, akit az Antifederalista Párt (a későbbi demokraták) támogatott. Mivel a második legtöbb szavazatot Jeffersont kapta, őt nyilvánították alelnökké.

Adams elnöksége alatt jött létre a Haditengerészeti Minisztérium, 1800-ban pedig egy, a franciákkal kötött szerződéssel elhárított egy háborúval fenyegető válságot és megőrizte országa semlegességét. Ugyanakkor kormányzata válságról válságra tántorgott, az elnök népszerűsége pedig fokozatosan csökkent, az 1800-as választáson saját pártja is csak félszívvel támogatta. Egészen a legutóbbi időkig ő volt az egyetlen elnök, akinek fiából is elnök lett - azóta csak az idén beiktatott George W. Bush lépett elnök apja nyomdokaiba.


Adams volt az első elnök, aki Washingtonban dolgozott, igaz a Fehér Ház az ő hivatali ideje alatt csak félig volt kész. George Washington mellett ő az egyetlen elnök, akit Philadelphiában iktattak be és az első elnök, akit nem választottak újjá. Precedenst teremtett azzal is, hogy első elnökként nem ment el utóda, Jefferson beiktatási ünnepségére. (Példáját később fia, John Quincy Adams, Andrew Johnson és Richard Nixon is követte.) Visszavonulása után is tevékeny maradt, háromszor fogott önéletrajza megírásába, ebben egyebek között cáfolni akarta azokat a híreszteléseket, hogy gyönyörködik trágyadombjának nagyságában és reggeli előtt mindig almabort iszik.

Jefferson és a Függetlenségi Nyilatkozat

Az 1801-es választást drámai küzdelemben Jefferson nyerte: ő és Aaron Burr is 73 elektori voksot kapott, így a Képviselőház döntött Jefferson javára. 1804-ben Jeffersont újraválasztották, és esélye lett volna egy harmadik időszakra is, de Washington példáját követve 1809-ben visszavonult. Elnöksége alatt szerezte meg az Egyesült Államok Louisianát Franciaországtól, gyakorlatilag megduplázva az ország területét. A vételár 11 250 ezer akkori dollár - csillagászati összeg - volt.

A napóleoni háborúk okozta gazdasági nehézségek enyhítése érdekében megszavaztatta az embargótörvényt, amely minden kivitelt megtiltott az Államok területéről, de megtiltotta a rabszolga-behozatalt is. Az ő újítása volt például a kézfogás az addig szokásos meghajlás helyett, és javasolta a dollár és a 100 centből álló váltópénz bevezetését. Az amerikai történelem első és egyetlen alelnöke, aki legyőzte a választáson elnökét, egyben ő az első özvegy elnök, és unokája személyében az ő idején született az első gyermek a Fehér Házban.

Építészként az angol koloniál stílussal szemben a klasszicista-monumentális irányzat kezdeményezője volt, amely sokáig élt tovább az amerikai építészetben.

Ő tervezte a virginiai parlament épületét és a virginiai egyetemét, amelynek első elnöke is volt. 1769-től építette birtokát Monticellón, ahová később visszavonult és ahol meghalt.

Rendkívül művelt volt, hat nyelven beszélt, foglalkozott egyebek között régészettel, matematikával, növényeket nemesített, és ösztönzésére készült el az indián nyelvjárások első összegzése.

Az amerikai demokrácia atyja - bár ellenezte a rabszolgaságot - alacsonyabb rendűnek tartotta a fekete fajt, óvott a fajkeveredéstől, és még végrendeletében is, amikor először határozta
el magát a nemes gesztusra, rabszolgáinak csak töredékét szabadította fel. Mindez nem akadályozta meg abban, hogy monticellói birtokán fekete rabszolga-szeretőt tartson, aki gyermeket is szült neki - a fekete Jeffersonok leszármazottai esetében nemrégiben genetikai vizsgálat igazolta a harmadik elnök ősapaságát.

A két politikus útja utoljára 1826. július 4-én, a Függetlenségi Nyilatkozat kihirdetésének ötvenedik évfordulóján futott össze. Mindketten ugyanazon a napon haltak meg, Adams utolsó szavai a hagyomány szerint ezek voltak: "Jefferson túlél" - nem tudva arról, hogy nagy ellenfele, alelnöke és utóda az elnöki székben néhány órával korábban halt meg.