Beültették az első önműködő komplett műszívet

Szenzációs kísérleti szívbeültetést hajtottak végre az egyesült államokbeli Louisville-ben: egy halálán levő ember a világon először teljesen önműködő mesterséges szívet kapott.

A Louisville Egyetem (Kentucky) sebészei - akik behelyezték az egy kilogramm tömegű, titán- és műanyagelemekből álló szivattyút - elmondták, hogy a műszív a várakozások szerint egyelőre egy hónappal hosszabbítja meg a beteg életét, akinek a műtét utáni állapotát kielégítőnek értékelték.

A kórház nem közölt semmilyen adatot a betegről, még azt sem, hogy az illető nő-e vagy férfi, csak annyit tudni, hogy a sebészek előzőleg tehénborjakon gyakorolták a grapefruit nagyságú műszív beültetését.

Szakértők szerint ez a kísérlet új távlatokat nyithat a szívbetegek számára. Az Egyesült Államokban öt kórházban készítettek fel orvosokat arra, hogy leállt természetes szív helyébe beültessék az új elektronikus pumpát, amely a műszívek korábbi nemzedékétől eltérően teljesen önállóan képes ellátni feladatát, s nincs kapcsolatban a külvilággal semmilyen bőrön áthatoló vezetékkel vagy csővel.

Az AbioCor tehát az első teljesen belső működésű és komplett műszív, s a külvilág felől kizárólag az energiaellátása zajlik: a testen hordható telepekből a szintén beültetett áramátalakítóhoz, vezérlő panelhez és tartalék elemekhez jut az energia.

Robert Dowling (balra) és Laman Gray, a Louisville Egyetem sebészei, akik végrehajtották a világon eddig egyedülálló műtétet. Az első önműködő, komplett műszív beültetése hét órát vett igénybe

Az önműködő műszívet gyártó Abiomed cég az idén öt kísérleti szívbeültetésre kapott engedélyt az illetékes szövetségi hatóságoktól. A kísérletet kritikus állapotú szívbetegeken hajtják végre, akiknek kevesebb mint 30 nap van hátra életükből, és akiken természetes szívátültetéssel már nem lehet segíteni.

A kísérletek célja az élet meghosszabbításán kívül az, hogy az amúgy nagyon rossz állapotban levő betegeken - akik talán már mozogni, öltözködni sem tudnak - megfigyeljék a mesterséges szív hatásait. A két évtizeddel ezelőtti műszív-beültetések sok ember életét meghosszabbították - a rekord 620 nap volt -, de a rendszeres szövődmények miatt az operációkat szinte teljesen leállították.

A műszíves kísérletek egy másik igen biztató eredményéről korábban számoltunk be rovatunkban. A Jarvik 2000 nevű szerkezet nem komplett műszív, hanem a bal kamra falába erősített, hosszú távra beépített mesterséges szivattyú, amely tehermenetesíti a beteg szívet.