Beültették az első önműködő komplett műszívet

Szenzációs kísérleti szívbeültetést hajtottak végre az egyesült államokbeli Louisville-ben: egy halálán levő ember a világon először teljesen önműködő mesterséges szívet kapott.

A Louisville Egyetem (Kentucky) sebészei - akik behelyezték az egy kilogramm tömegű, titán- és műanyagelemekből álló szivattyút - elmondták, hogy a műszív a várakozások szerint egyelőre egy hónappal hosszabbítja meg a beteg életét, akinek a műtét utáni állapotát kielégítőnek értékelték.

A kórház nem közölt semmilyen adatot a betegről, még azt sem, hogy az illető nő-e vagy férfi, csak annyit tudni, hogy a sebészek előzőleg tehénborjakon gyakorolták a grapefruit nagyságú műszív beültetését.

Szakértők szerint ez a kísérlet új távlatokat nyithat a szívbetegek számára. Az Egyesült Államokban öt kórházban készítettek fel orvosokat arra, hogy leállt természetes szív helyébe beültessék az új elektronikus pumpát, amely a műszívek korábbi nemzedékétől eltérően teljesen önállóan képes ellátni feladatát, s nincs kapcsolatban a külvilággal semmilyen bőrön áthatoló vezetékkel vagy csővel.

Az AbioCor tehát az első teljesen belső működésű és komplett műszív, s a külvilág felől kizárólag az energiaellátása zajlik: a testen hordható telepekből a szintén beültetett áramátalakítóhoz, vezérlő panelhez és tartalék elemekhez jut az energia.

Robert Dowling (balra) és Laman Gray, a Louisville Egyetem sebészei, akik végrehajtották a világon eddig egyedülálló műtétet. Az első önműködő, komplett műszív beültetése hét órát vett igénybe

A tervezők szerint az AbioCor nevet viselő mesterséges szív - amely minőségi ugrást képvisel a műszívek előző nemzedékéhez képest - elvben aktív életmódot tesz lehetővé hordozója számára. Az 1980-as években kifejlesztett műszíveket még egy külső berendezés irányította vezetékeken és csöveken keresztül.

Az önműködő műszívet gyártó Abiomed cég az idén öt kísérleti szívbeültetésre kapott engedélyt az illetékes szövetségi hatóságoktól. A kísérletet kritikus állapotú szívbetegeken hajtják végre, akiknek kevesebb mint 30 nap van hátra életükből, és akiken természetes szívátültetéssel már nem lehet segíteni.

A kísérletek célja az élet meghosszabbításán kívül az, hogy az amúgy nagyon rossz állapotban levő betegeken - akik talán már mozogni, öltözködni sem tudnak - megfigyeljék a mesterséges szív hatásait. A két évtizeddel ezelőtti műszív-beültetések sok ember életét meghosszabbították - a rekord 620 nap volt -, de a rendszeres szövődmények miatt az operációkat szinte teljesen leállították.

A műszíves kísérletek egy másik igen biztató eredményéről korábban számoltunk be rovatunkban. A Jarvik 2000 nevű szerkezet nem komplett műszív, hanem a bal kamra falába erősített, hosszú távra beépített mesterséges szivattyú, amely tehermenetesíti a beteg szívet.