Szardínia szigetét a föníciaiak a nuragh-civilizáció erődítményeinek felhasználásával mentették meg a karthágóiak ostromától - állítják olasz régészek.

A nuragh-civilizáció a bronzkorban, az időszámítás előtti XV. és VI. század között virágzott. Nevét az utána maradt építmények szárd elnevezéséből kapta. (nur=fény, rag=tető). Ezekből a csonkakúp alakú, bazaltból és trahitból készült katonai, civil, vallási és temetkezési célokra készült erődítményekből több mint nyolcezer van a szigeten.
A sziget délnyugati partjainál, a Sirai-hegyen lévő Sulky templomerőd zónájában egy nemzetközi - olasz, spanyol, francia, ír régészekből álló - csapat végzett kutatásokat. Egy mészkő-fennsíkon olyan maradványokra, többek között egy temetőre bukkantak, amelyek fontos információkat adhatnak mind a nuragh, mind a föníciai civilizációról, azoknak védelmi rendszereiről és társadalmi szerveződéséről.

A nyomok azt mutatják, hogy a föníciaiak integrálták saját társadalmi berendezkedésükbe a helyiek vívmányait, és valószínűleg felhasználták az ellenség elleni védekezés és támadás bázisául. Sulky-nak fejlett kereskedelmi kapcsolatai voltak az egész Mediterrán-térséggel, volt mit védeniük.

Az ásatások vezetője, a római Föníciai és Pun Kultúra Intézetének igazgatója, Piero Bartoloni a Corriere della Serának elmondta, hogy mindabból, amit az ásatásokon találtak, biztosra vehető, hogy itt volt a sziget legrégibb föníciai agglomerátuma. A temetőben kiásott sírboltok a legkülönfélébb használati tárgyakat, hadviseléssel összefüggő eszközöket tartalmazzák. A feltáró munka a ma Sulcisnak elnevezett zónában július végéig folyik még. Az eredményről részleges tájékoztatás a legkorábban ősszel várható.