Átkelés az embrionális Rubiconon - eltérő hazai vélemények az embriók felhasználásáról

Vágólapra másolva!
Mint arról a szerdán beszámoltunk, amerikai kutatók először állítottak elő embriókat tisztán kutatási célokra, hogy őssejteket tenyésszenek ki belőlük. A téma vezető hazai szakembereinek véleménye nem minden vonatkozásában egyezik e súlyos etikai kérdéseket felvető, eddig példátlan lépésről. A kutatásokba bekapcsolódók többsége viszont egyelőre csak állatkísérleteket javasolna.
Vágólapra másolva!

Mint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, nem mindennapi bejelentést tettek a Kelet-Virginiai Orvosi Egyetem (Norfolk, USA) Jones Intézetének kutatói: először a világon végeztek mesterséges megtermékenyítést azzal a céllal, hogy az így kialakuló embriókból az igen értékes és ritka őssejteket szaporítsák.

Ilyen esetre még a kérdéshez eddig legliberálisabban hozzáálló Nagy-Britanniában sem volt példa - ott is csak azt engedélyezik, hogy a mesterséges megtermékenyítési eljárások feleslegben megmaradt embrióit egy bizonyos életkor eléréséig (két hét) életben tartsák és sejtjeit kutatási célokra felhasználják. Az USA-ban egyelőre még ezt sem engedélyezik, így a mostani bejelentés - az embriók közül tehát egyik sem születhetett volna meg - valóban drámai fordulat lehet a téma körül dúló vitákban.

A CNN hírtelevízió Insight című műsorának szerda esti adásában azzal vezették fel a történtek kommentálását, hogy a Bush-adminisztráció hivatalba lépése óta a legfontosabb politikai vonatkozású döntése előtt áll a tekintetben, milyen véleményt alakít ki az emberi embriók kutatásokban való felhasználásával kapcsolatban.

Az emberiség végre azzal foglalkozik, amivel kell

"A CNN riportjának felvezető szövege nagy elégedettséggel és örömmel töltött el" - mondta az [origo]-nak dr. Raskó István, a Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézetének vezetője. "Az emberiség végre eljutott odáig, hogy az erőszak, a háborúk helyett az igazán fontos kérdésekre kezd összpontosítani, s azzal foglalkozik, amivel kell."

Raskó István véleménye szerint a kelet-virginiai kutatók eljárása mérhetetlenül etikátlan. Számos más módszer létezik őssejtek izolálására, s ha valaki ezt mindenképpen embrióból akarja megtenni, akkor ennek megvan a módja. "Egy kutató azt még megérti, ha a mesterséges megtermékenyítési programok feleslegben megmaradt embrióit használják fel, mint ahogyan azt Nagy-Britanniában teszik. Azt viszont nem fogadhatja el, hogy direkt e célra hozzanak létre és pusztítsanak el embriókat - ez ellentmond a tudóstársadalom önkontrolljának, s átlépi annak az etikai konszenzusnak a határait, amely kimondja, hogy meddig mehetünk el" - mondta Raskó István az [origo]-nak, aki egyébként egyfajta köztes álláspontot képvisel az élet kezdetének kérdésében. "Az élet a hólyagcsíra méhfalba való beágyazódásával, az embriogenezis kezdetével indul el."

Raskó István szerint a kísérletek biológiai jelentősége egyébként egyenlő a nullával, mivel az embriók létrehozása a mesterséges megtermékenyítési programok megszokott módszereivel történt. A kitenyésztett őssejtek pedig egyelőre kísérletekre s nem gyógyításra lesznek felhasználva.

A genomikai kutatások alapvető jelentőségűek

Dr. Falus András, a SOTE Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének vezetője teljes mértékben egyetért Raskó Istvánnal. Az eljárást elutasítja, s véleménye szerint ez az a pont, amit nem lett volna szabad átlépni. Mint az [origo]-nak elmondta, egészen más módszerek is vannak őssejtek kinyerésére, például felnőtt szervezetből vagy köldökzsinórból. Egyes szövetekben (pl. máj), ha kis számban is, de előfordulnak újraosztódásra és differenciálódásra késztethető őssejtek. Amennyiben pedig valaki embrionális őssejtekhez szeretne jutni, valóban rendelkezésre állnak a mesterséges megtermékenyítési programok feleslegben megmaradt embriói, bár szerinte még ezek használata is megkérdőjelezhető.

Minthogy a gyógyítás reális lehetősége még óriási munkát igényel, állatmodelleken kell a kutatást végezni. Alapvető jelentőségűnek tartja az emberi genomprogram és funkcionális genomikai kutatás azon, most következő részét, ahol a gének funkcióinak megértésével ("annotáció") olyan fehérjéket ismerhetünk meg, amelyek - speciálisan szabályozva egyes szöveti őssejtek működését - egy-egy szövet kialakításában is igénybe vehetők.

Százötvenezer lefagyasztott embrió áll rendelkezésre

Dr. Gócza Elen embriológus, a Gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont embriológusa sem tartja etikusnak, hogy erre a célra hozzanak létre embriókat. "Az ilyen eljárás sehol nem engedélyezett, s igazából nem is tudom, milyen etikai indokokra hivatkoznak a kutatók, mivel az eddigi publikációkból ez egyelőre nem derül ki világosan. Amerikában majdnem 100 000, mesterséges megtermékenyítési programokból származó embrió áll rendelkezésre, Nagy-Britanniában is közel 50 000 embrió van lefagyasztva, s igazából még ezeknek a sorsa sincs elrendezve" - mondta a kutató.

Gócza Elen az [origo]-nak elmondta, hogy amennyiben valaki ilyen kutatásokat szeretne végezni - amelyek valóban nagy tudományos, illetve a jövőre mutató értéket képviselnek -, akkor az amúgy is meglévő embriókra kellene szorítkozni. A kutató szerint sem volt semmilyen biológiai újdonság az eljárásban. Megpróbáltak olyan donorakat keresni, akiknek a genetikai háttere elvileg megfelelő lehetett egy mutációk nélküli, egészséges sejtvonal létrehozásához. Gócza Elen szerint azonban ezeket az eleve rendelkezésre álló embriókból is elő lehet állítani.

Egy másik megközelítés

A kérdést más oldalról is megközelíthetőnek látja dr. Madarász Emília, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Idegi Sejtbiológiai Laboratóriumának vezetője. Az [origo]-nak adott telefoninterjúban elmondta, hogy szerinte a jövő sejtterápiás gyakorlatának igazán fontos objektumai nem az embrióból nyert ún. embrionális őssejtek lehetnek, hanem az - akár felnőtt - egyén saját szöveteiből nyerhető ún. szöveti őssejtek. Jelenleg azonban ezek jellemzése, fejlődési lehetőségeik és valódi felhasználhatóságuk határainak megállapítása még komoly kutatási feladatokat jelent. E feladatok megoldásához feltétlenül szükség van az embrionális eredetű, "valódi" őssejtekkel való összehasonlításra. Ez utóbbiakhoz pedig embrionális őssejteket kell használni. A kutató véleménye szerint az etikai kérdés az, hogy honnan nyerhetők emberi embrionális őssejtek. Az angol álláspont szerint - amit az Európai Unió többi tagállamai nem osztanak (!) - a mesterséges megtermékenyítésből megmaradó embriók (néhány sejtből álló, differenciálatlan sejt-aggregátumok) felhasználhatók.

De vajon előállíthatók-e ilyen emberi sejtcsomók pusztán erre a célra? "Véleményem szerint a spermiumot és petesejtet adó egyének engedélyével létrehozott, szigorúan kontrollált körülmények között és kizárólag a hólyagcsíra-állapotig növesztett 'embriók' ilyen célú felhasználása nem kevésbé etikus, mint az ún. maradék-embriók felhasználása. A közvéleményt riaszthatja a technikai lehetőség puszta ténye, de tudni kell, hogy ez a lehetőség már évek óta létezik. És ha a technika létezik, akkor előbb-utóbb használatba is kerül. Ezt a - tudománytörténetben már sokszor bizonyított - tényt figyelembe véve érdemesebb lenne a kontrollálható akadémiai/egyetemi kutatóhelyekre korlátozni, azaz ott - speciális engedélyekhez kötve - lehetővé tenni az ilyen kutatásokat, mintsem tiltásukkal óhatatlanul átterelni azokat kontroll alá nem vonható, szakmailag is esetlegesen megkérdőjelezhető 'zugkutatások' színterére" - mondta a kutató.

A jövő gyógyászatának nagy ígérete: a sejtterápia

Az őssejtekkel folytatott kísérletek legizgalmasabb, a jövő orvostudománya számára legtöbbet ígérő felhasználási lehetősége a sejtterápia vagy sejttranszplantáció. A sejtterápia lényege, hogy a beteg szervezet hibásan működő, részben elpusztult, esetleg teljesen hiányzó sejtjeit kívülről, egészséges sejtek bejuttatásával pótolják. Rengeteg betegség hátterében bizonyos sejttípusok hibás működése vagy kóros megfogyatkozása áll. A jelenlegi transzplantációs eljárások során egész szerveket vagy szöveteket ültetnek át, a rendelkezésre álló donorok (szervadók) száma azonban jóval a kívánt mennyiség alatt marad. Az őssejtek szaporításával és fejlődésük irányának meghatározásával elvileg bármilyen sejttípus bármekkora mennyiségben létrehozható. Az így kialakítható, állandóan megújuló szövetbankokkal számos betegség igen sok áldozatán lehetne segíteni. Csak néhány példa: Parkinson- és Alzheimer-kór, idegrendszeri sérülések, agyvérzés, égési sérülések, szívbetegségek, cukorbetegség, csontritkulás, reumás betegségek. Szinte alig van olyan terület, ahol a sejtterápia ne lenne alkalmazható.

A jelenlegi alapelv: szükség van az embrionális őssejtekre, de egyelőre csak állatkísérleteket javasolnak

Jelenleg a következő alapvető őssejt-források állnak a kutatók rendelkezésére: a mesterséges megtermékenyítési programokból származó embriók, az abortált magzatok és a felnőtt szervezet szöveti őssejtjei (például a csontvelői vérképző őssejtek). Gócza Elen az [origo]-nak elmondta, hogy egy a közelmúltban Németországban megrendezett szakmai-etikai összejövetelen olyan álláspontot alakítottak ki a területen dolgozó szakemberek és a téma iránt érdeklődő egyéb tudományágak képviselői, mely szerint mindenképpen szükséges az embrionális őssejtek kutatása, de egyelőre nem emberi, hanem állati sejtvonalakon (konkrétan egéren) kell kísérleteket végezni. Az alapvető feladatokat az élő környezeten kívüli (in vitro) differenciáltatási kísérletek (azaz az őssejtek meghatározott típusú sejtekké történő tenyésztése), illetve ezek élő szervezetbe való visszajuttatása, ennek módszertani fejlesztése jelentik. Csak az itt szerzett alapos tapasztalatok után lehet megkezdeni az emberi sejtvonalakkal való hasonló vizsgálatokat. Ugyanakkor folytatni kell a felnőtt szervezet szöveti őssejtjeinek azonosítását és kutatását, bár ez egyelőre igen bonyolult feladat. Ezt azonban először itt is állatkísérletekkel kell igazolni, hogy ezek a sejtek valóban használhatók, s használhatóságukat több generáción keresztül kell tesztelni.

S. T.

A témához kapcsolódó oldalak

Emberi embriók felhasználása - vakmerő lépés az "őssejt-vadászatban"

Made-To-Order Stem Cells Spark Ethics Debate
Külföldi vélemények a témáról.

Az őssejtek aranykora - a jövő gyógyászatának nagy ígérete
A jövő gyógyászatának egyik legígéretesebb területe a sejtterápia, az őssejtek alkalmazása. E bizonyos fejlődési irányokba még nem, vagy csak kevéssé elkötelezett sejtek szaporításával és fejlődésük irányításával számos betegség válhat kezelhetővé és gyógyíthatóvá. Az [origo] dossziéja az orvosbiológiai kutatások egyik leggyorsabban fejlődő és etikai szempontból egyik "legforróbb" területéről.