Forró a helyzet a klímakonferencián

Hétfőn kezdte meg munkáját a bonni klímakonferencia, amelynek résztvevői arra tesznek kísérletet, hogy megmentsék a kiotói egyezményt. Ez kötelezné az ipari hatalmakat a káros gázkibocsátás mérséklésére. Miután az Egyesült Államok új elnöke már tavasszal értésre adta, hogy elutasítja a dokumentumot, a siker érdekében feltétlenül szükség van Európa mellett Japán és Oroszország támogatására.

Bush elutasítja a kiotói egyezményt

George Bush amerikai elnök újra kijelentette, hogy elutasítja a globális felmelegedés meggátolását célzó kiotói egyezmény szellemét, de arra hajlandó, hogy a problémát idővel részletesen megvitassa szövetségeseivel. Megismételte: Washingtonnak szándékában áll a fokozódó üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásának csökkentése, de nem fogadja el a kiotói jegyzőkönyv módszereit. Bush szerint ezek tudományosan nem kellőképpen megalapozottak, ráadásul sértik az amerikai gazdasági érdekeket.

A kiotói környezetvédelmi egyezményről Bush kijelentette, az Egyesült Államok érdekelt a globális felmelegedést fokozó gázok kibocsátásának csökkentésében és egy olyan stratégia kifejlesztésében, amely azonos a nemzetközi szerződés által kitűzött célokkal. Annak a véleményének adott hangot, hogy összhangba lehet hozni a környezet védelmét hatékonyan elősegítő politikát a gazdaság tartós növekedésének céljaival. A bonni klímakonferencián ugyanezt az álláspontot képviseli az amerikai küldöttség is.

Japán ígéretek - a szigetország nélkül nincs megoldás

Japán, Kanada és Ausztrália kedden olyan javaslatot terjesztett elő a bonni tanácskozáson, amelynek értelmében a gázkibocsátás csökkentésének kérdésében erőteljesebben figyelembe vennék a nagy kiterjedésű erdőségek szén-dioxid-elnyelő hatását. Részben e szén-dioxid-kutaknak is nevezett módszer eltérő megítélése vezetett a hágai klímakonferencia kudarcba fulladásához.

A japán miniszterelnök kedden a német kollégájával folytatott telefonbeszélgetés során hitet tett a Bonnban zajló nemzetközi klímaértekezlet sikeres lezárása mellett. A német kancellár által kezdeményezett beszélgetésben Koidzumi kifejtette: Japánnak eltökélt szándéka lehetővé tenni, hogy a kiotói jegyzőkönyv 2002-ben hatályba léphessen. Ehhez azonban szükség van arra is, hogy az európai államok "nagyobb rugalmasságot mutassanak" - tette hozzá. Ez nyilvánvaló célzás volt Tokiónak arra az elvárására, hogy erdőségeit vegyék tekintetbe a Japánra kivetett gázkibocsátási kvóta megszabásakor.

Ahhoz, hogy a kiotói jegyzőkönyv hatályba léphessen, az ipari államok 55 százalékának kell törvénybe iktatnia. Egyúttal ezekre az országokra kell jutnia a kibocsátott káros gázok 55 százalékának is. Miután az Egyesült Államok új elnöke már tavasszal értésre adta, hogy elutasítja a dokumentumot (az USA termeli a klímagázok 25 százalékát), a siker érdekében feltétlenül szükség van Európa mellett Japán és Oroszország támogatására.

(Fotók: Reuters)

A témához kapcsolódó oldalak