Sokkal régebb óta "művelgetjük kertjeinket"

A legújabb kutatások szerint az első földművesek mintegy 13 000 évvel ezelőtt, jó száz emberöltővel korábban kezdték el a földművelést, mint azt eddig gondoltuk.

Abu Hureyrában, Szíria eufráteszi régiójában olyan növényi maradványokat találtak, melyek arra utalnak, hogy a területen Kr. e. 11 000 körül, a jégkorszak végén már gabonát termesztettek.

A Tigris és az Eufrátesz közti területet hagyományosan a bibliai Édenkert történelmi megfelelőjének tekintik. A régészek majdnem egy évszázadon át úgy vélték, hogy az első növényeket és állatokat a Törökországtól Irakig húzódó "termékeny félholdban" háziasították.

Az Abu Hureyra-i lelet azonban megváltoztatja a képet, melyet az első földművelőkről, illetve gyűjtögető-vadászó elődeikről alakítottunk ki. Gordon Hillman (University College, London), valamint brit és amerikai kollégái a The Holocene című régészeti folyóiratban számoltak be eredményeikről.

Több évszázadon át az eufráteszi régió nomád lakói stabil, enyhén emelkedő éghajlatnak örvendhettek. Gazdag étrendjük főleg növényekből, különféle magvakból és vadállatok húsából állt.

Hirtelen azonban hűvösebb, egyben szárazabb periódus következett. Először a tölgyesek makkja tűnt el a régióból, majd sorra a többi táplálékforrás is fogyatkozni kezdett.

A kutatók azonban hirtelen változást fedeztek fel a növényi maradványok mintázatában: egyszerre jóval több magvas növény, jóval több aratásra is alkalmas gabona jelent meg. Ezek a magvak néhány évtizedig hasonlóak voltak a bárhol máshol megtalálható vad magokhoz. De egy évszázadon belül tápláló, dús magvú gabonák terjedtek el, elsősorban a rozs. Az ilyen gabonafajták megjelenése és elterjedése a kutatók szerint csakis emberi beavatkozás, egyfajta kezdetleges nemesítés eredménye lehetett.

Hillman és munkatársai nem gondolják azt, hogy az első rozstermesztők szükségképpen letelepült életmódot folytattak. Valószínűleg még Kr. e. 8500 is gyűjtöttek egyes vad terményeket; addigra azonban már bárányt és kecskét is neveltek, valamint búzát és árpát is termesztettek, a magok és gyümölcsök helyett pedig étrendjükben a kenyér és a főtt ételek vették át a vezető szerepet.

[origo]