A marsi életről az [origo] Társalgójában

Az európai Mars-szonda keringő egységének lehetséges célpontjaivá léptek elő azok a furcsa foltok, amelyeket Horváth András űrkutató csillagász, Gánti Tibor biológus és kollegáik biológiai tevékenységgel hoznak kapcsolatba. A szakembereket pénteken 13 órától kérdezhetik a Társalgóban.

Mint arról néhány hete beszámoltunk, a legnagyobb űrportál, a Space.com is közzétette annak az elméletnek a lényegét, amelyet magyar tudósok állítottak fel lehetséges marsi életformákkal kapcsolatban. Horváth András csillagász-űrkutató több neves planetológus és biológus szakemberrel együtt dolgozta ki azt az elméletet, amely nem zárja ki, hogy egyes marsi felszínformák kialakulása biológiai - vagy legalábbis részben biológiai - aktivitással magyarázható.

A Mars déli sarkvidékén lévő kráterek sötét homokkal borított aljzatán látható ún. sötét dűne foltokról (Dark Dune Spots, DDSs) és egy lehetséges biológiai megközelítésről korábbi anyagunkban olvashat részletes információkat.
 
Horváth András azóta két újabb érdekes és izgalmas fejleményről számolt be az [origo]-nak. Mint elmondta, egyre többen és többen vannak a szakmában, akik támogatják elképzelésüket. Érdekesség, hogy sikerült felvenniük a kapcsolatot Arthur C. Clarke-kal, aki a jelenlegi marsi élet egyik leghíresebb szószólója, s szintén a Mars Global Surveyor (MGS) űrszonda remek képeire alapozza állításait.

A másik, szakmailag sokkal jelentősebb fejlemény, hogy a magyar kutatók cikke igen kedvező fogadatatásra talált a 2003-ban induló európai Mars-szonda keringő egységének (Mars Express ) tudományos vezetőjénél, Augustin Chicarrónál. Nem kizárt, hogy a marsfelszín déli pólusa körüli sötét foltok részletes vizsgálata is bekerül a szonda tudományos programjába. A képen a A Mars Express kamerája, a HRSC (High/Super Resolution Stereo Colour Imager) látható, amely legjpbb felbontásában hasonló teljesítményt nyújt az MGS-éhez.

BELÉPÉS A TÁRSALGÓBA

*     *     *     *     *

Horváth András (60) csillagász-űrkutató az ELTE TTK matematika-fizika-csillagászat szakán végezte tanulmányait, majd több éves oroszországi kutatómunka után az MTA Csillagvizsgálójában a felsőlégkör kutatásával foglalkozott, később a Phobos (a Mars egyik holdja) és a kisbolygók réteges szerkezetét vizsgálta. 1981-től tíz évi vezette az Uránia Csillagvizsgálót. 1992-től a Budapesti Planetárium igazgatója és a Magyar Űrkutatási Tanács tagja, 1994-től a Magyar Asztronautikai Társaság alelnöke. Az utóbbi időszakban szakmai tevékenységének jelentős részét szentelte a Mars kutatására. Több alapvető űrkutatási kézikönyv (Űrhajózási Lexikon, SH-Atlasz – Űrtan, Újra a Marson) társszerzője, több mint 50 szakcikk és több száz ismeretterjesztő cikk szerzője. Hobbija az ötvösség, a festés és a sci-fi.

Gánti Tibor (67) biológus a BME Vegyészmérnöki Karán végezte tanulmányait, majd az élelmiszer- és a gyógyszeriparban dolgozott. 1974-től az MTA kutatója, ipari kutatásait 11 új technológiai szabadalom fémjelzi. 1980-90 között a Természet Világa főszerkesztője, 1978-től 1986-ig a Magyar Biológia Társaság főtitkára. Élete főműve az ún. chemoton elmélet megalkotása, az élet kialakulására vonatkozó elmélet, amely a kémiai automaták egzakt, kvantitatív elmélete és ennek alkalmazása az élő rendszerekre. Számos könyve, szakmai tanulmánya, esszéje, ismeretterjesztő és egyéb cikke jelent meg. Az MTA Jövőkutató Bizottságának tagja.

A témához kapcsolódó oldal

  • Lehet-e élet a Marson?
    Az elmúlt 25 év olyan eredményeket hozott, amelyek a korábbinál sokkal kedvezőbb fényben láttatják a marsi élet lehetőségét. Összeállításunkban a múltbéli és jelenlegi környezeti feltételek, a Viking-kísérletek és a híres (hírhedt?) marsi meteoritok fényében vizsgáljuk az asztrobiológia egyik legizgalmasabb kérdését: létezhet(ett)-e élet közvetlen kozmikus környezetünkben?