Egér helyett neurochip

Új gyógyszerek kifejlesztése során okvetlenül el kell végezni a neurotoxicitás-tesztet. Erre eddig többnyire egereket használtak, amelyek az idegkárosító szerre feltűnő mozgással, például remegéssel reagáltak. Rostocki és észak-texasi egyetemi kutatócsoportok most igazolták, hogy a vegyi anyagoknak a központi idegrendszerre való hatását kísérleti állatok nélkül is vizsgálni lehet úgynevezett neuroszenzor segítségével.

A szenzor üveglemezkén elhelyezett 64 indium-ónoxid vezetékből áll. Speciális tápközegben a vezetékekre egerek embrionális idegsejtjei nőnek rá. Három héten belül több száz idegsejt jön létre, amelyek önállóan képesek elektromos impulzusokat gerjeszteni. A miniagy jeleit komputerbe vezetik, ami aztán elemzi őket.

Ha kutatók neurotoxikus anyagot juttatnak az idegchipekre, a sejtek jelei karakterisztikusan megváltoznak. Más lesz az idegsejtekben vezetett akciós potenciálok gyakorisága és az elektromos jelek mintázata. A változások jellegéből a kutatók következtetni tudnak, hogyan hat a vizsgált anyag az idegsejtekre. Például megállapíthatják, hogy az idegsejteken belüli, vagy az egyik sejtről a másikra történő impulzusátvitelben lépette fel zavar. Ezzel párhuzamosan az élő sejtben mikroszkóppal vizsgálni lehet a sejt szerkezetének változását.

Egy félvezetőgyártó vállalattal együttműködve most a rostocki kutatók a neurochip olyan javított változatát akarják kifejleszteni, ami automatikusan végzi el a vizsgálatot. Különösen a vegyipar és a gyógyszeripar érdeklődik az új gyorsteszt iránt. A sok munkát és költséget igénylő állatkísérletek helyett sok toxikus vegyületet már a fejlesztés korai stádiumában szelektálni lehetne. Mindezek mellett a neuroszenzort platformként is fel lehet használni az epilepsziát, a skizofréniát és a depressziót gyógyító szerek kipróbálására.