A nanotechnológia legkisebb bikája

Nanotechnológiával foglalkozó japán tudósok megalkották a világ legkisebb bikáját: a teljesen élethű állatszobor szarvától a farkáig 10 mikrométer hosszú - nagyjából akkora, mint egy vörösvérsejt.

A kizárólag elektronmikroszkópon át szemügyre vehető bikautánzat áttörést jelent a nanotechnológiában: olyan eljárással készült, amely megtörheti a mikroszkopikus eszközök előállításánál eddig alkalmazott szilícium egyeduralmát.

A miniatürizálás legújabb diadalát az Oszaka Egyetemen dolgozó Satoshi Katawa professzor vezette team könyvelheti el. A micro-bika megalkotásához egy csepp folyékony gyantát használtak, a nano-szobrászok véső helyett két számítógép vezérlésű lézersugárral dolgoztak. A gyanta ott szilárdul meg, ahol a sugarak keresztezik egymást. A szobor felbontását (részleteinek átmérőjét) a japán tudósoknak sikerült 120 nanométerre finomítani (a mikrométer a méter egymilliomod-, míg a nanométer a méter egymilliárdod része).

Az alkotók azt remélik, mikropolimerizációs módszerük előrelendítheti az orvostudomány, valamint a számítástechnika fejlődését. "Egy napon ez a bika majd gyógyszeres kocsit húz maga után a vérerekben" - mondja Hong-Bo Sun, a team egyik tagja, előrevetítve az orvoslás jövőjét, amikor a testbe juttatott mikroműszerek végzik a gyógyítást. Az új eljárás mikroszkopikus érzékelők, sejtkultúra minták valamint három-dimenziós számítógépes memóriák előállítására is használható.

Az eljárás gyakorlati hasznosításának egyik nagy akadálya, hogy rendkívül időigényes. A bika felbontása így is figyelemreméltó - véli Bob Denning, az Oxfordi Egyetem munkatársa. Katawa ugyanakkor elégedetlen művének méretével: az a célja, hogy a bikát 1 mikrométeresre kicsinyítse.

Ajánlat

[origo]