Elhunyt Christiaan Barnard, a szívátültetések úttörője

Vágólapra másolva!
Vasárnap 78 éves korában elhunyt Christiaan Barnard dél-afrikai szívsebész, aki a világon elsőként hajtott végre szívátültetést. A fokvárosi Groote Schuur kórház orvosa 1967 december 3-án hajtotta végre a történelmi beavatkozást, és első betege 18 nappal, második páciense már 18 hónappal élte túl a beavatkozást. Barnard azt jósolta, hogy egy napon személyre szabott mesterséges emberi szívet fejleszt majd ki a tudomány. 
Vágólapra másolva!

Páphosz ciprusi üdülőhelyen vasárnap, 78 éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt Christiaan Barnard dél-afrikai szívsebész, aki 1967-ben a világon az első szívátültetést végrehajtotta és a továbbiakban is úttörő szerepet játszott az új sebészi technika elterjesztésében. Halálát valószínűleg szívinfarktus okozta, de ezt teljes bizonyossággal csak a hétfői boncolás állapíthatja meg.

A világon elsőként a fokvárosi Groote Schuur kórházban, 1967. december 3-án ő hajtott végre szívátültetést emberen. Első páciense, Louis Washkansky 53 éves fogorvos 18 nappal élte túl a műtétet. Második betege, Philip Blaiberg már 18 hónapig élt a transzplantáció után, s azóta is egyre növekszik a szívátültetettek túlélési esélye.

Napjainkban magát a transzplantációs műtétet a betegek 90 százaléka éli túl, 85 százalékos 1 évi, és 70-75 százalékos 5 évi túlélési eséllyel. A világ leghosszabb ideig élt újszívese, Dirk van Zyl 23 év után halt meg - cukorbetegségben.

Christiaan Barnard 1922. november 8-án született a Dél-Afrikai Köztársaságban fekvő Beaufort West félsivatagi kisvárosban, egy lelkész fiaként. Szakmai pályafutása tetőpontjának azt tartotta, amikor abnormális szívvel született gyermekeken kellett végrehajtania korrekciós műtéteket, amelyek - mint mondta - minden egyes esetben másféle technikát és ügyességet követeltek. A szívátültetések révén világhírűvé vált orvosprofesszor 1987-ben vonult nyugalomba.

Barnard azt jósolta, hogy a tudomány egy napon majd mesterségesen fog növeszteni "személyre szabott" emberi szívet, olyan géntechnológiák segítségével, amelyekkel ma már rutingyakorlat emberi bőrt fejleszteni - jegyezte meg az AP.