Vágólapra másolva!
A magyar kutatók anyagi okok miatt kezdtek genetikailag módosított nyulakkal kísérletezni, az olcsóbb megoldás azonban eredeti és igen jelentős tudományos tenyésztési eredményeket hozott.
Vágólapra másolva!

Az élőlények természetes vegykonyháját igyekeznek másolni és felhasználni emberi gyógyászatban is jól alkalmazható hatóanyagok termelésére a klónozási technikát is eredményesen alkalmazó kutatók, akik a gödöllői biotechnológiai kutatóközpont nemzetközi szakmai kongresszusán számoltak be a napokban feltűnést keltő tudományos eredményeikről. A konferencián Bősze Zsuzsa állatbiológus is érdekes előadást tartott olyan genetikai kísérletekről, melyek célja a háziállatok tejéből kivonható gyógyszerek előállítása.

A transzgénikus házi haszonállatok tenyésztése 15 évvel ezelőtt kezdődött el az Egyesült Államokban, és mára az összetett fehérjetermékek egyre gyakoribb előállítási módszerévé vált. A génfarmokon hatékony bioreaktorként működő állatok legelnek. Tejükben, vérszérumukban, ondójukban és vizeletükben emberi fehérjék termelésére képesek.

Az emlőszövet genetikai vizsgálata azért is vált különlegesen fontos kutatási területté, mivel az emlő mirigyes állományának váladéka nagy mennyiségű, napi rendszerességgel hozzáférhető gyógyászati fehérjeforrássá tehető. A tej higiénikus körülmények között, könnyen lefejhető.

A tejösszetétel táperejének javítását más országokban leginkább transzgénikus birkák, szarvasmarhák bevonásával kísérlik meg a kutatók.

Az első testi sejtből klónozott birka, Dolly létrehozásának célja is a tejében termelődő gyógyhatású fehérje előállítása volt.

- A magyar kutatókat kezdetben a szükség szorította arra, vagyis anyagi okai voltak annak, hogy az új biotechnológiai megoldásokat nyulakon kísérletezzük ki. A nyulak tenyésztése ugyanis olcsóbb, mint a birkáké - tájékoztat Bősze Zsuzsanna, a Gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont Állatbiológiai Intézetének igazgatója, aki a tejkonferencia fő szervezője volt.

A nagy testű állatok tenyésztése költséges és időigényes, egy-egy kísérlet végigvitele két-három évig is eltarthat, míg a nyulak olcsóbbak, szaporábbak, mint például a birkák.

Az olcsóbb megoldás azonban eredeti és igen jelentős tudományos tenyésztési eredményeket hozott.
A magyar transzgénikus nyulak tejéből ugyanis előállíthatók a tüdőtágulást gyógyító anyagok, a hemofília kezeléséhez elengedhetetlen véralvadás-szabályozók, valamint néhány sajátos diétához nélkülözhetetlen vegyület.

Így kezelhető lesz az egyik ritka, enzimhiánnyal járó örökletes anyagcserezavar, amely átlagosan minden ötezer-hatszázadik újszülöttet betegít meg. Az ilyen gyerekek vérében, vizeletében és gerincvelő-folyadékában megnövekszik ugyanis egy olyan káros anyagnak a koncentrációja, ami sok esetben szellemi visszamaradottságot okozna.

Az időben felismert betegség azonban gyógyítható a gödöllőiek eljárásával kifejlesztett szerekkel. Bősze Zsuzsanna kutatócsoportja ilyen diétás tejtermékek előállításán dolgozik.

A gödöllői intézetben annak idején egerekkel kezdtek kísérletezni, és eredményeik nyomán a géntechnológiai laboratórium regisztrált embrió-előállító állomássá vált. Kutatóik nagy gyakorlatot szereztek a genetikailag módosított egérembriók laboratóriumi előállításában.

A maganyag-átviteli technikával megtermékenyített petesejtek az állat testén kívül, lombikban indulnak osztódásnak. Az embriókat visszaültetik a nőstény állat méhébe, majd a születendő utódok közül kiválasztják a kutatók a transzgénikus egyedeket, amelyeknek ivarérése után rendelkezésre áll a gyógyhatású fehérjét tartalmazó nyúltej.

Átlagosan minden tizedik állat esetében sikeres a beavatkozás. Egy-egy állat alkalmanként mintegy harminc milliliter tejet ad, amelyet a kutatók házilag kifejlesztett egyszerű vákuumos fejőgéppel fejnek le, ebből fehérje végtermék kémiai eljárásokkal nyerhető ki.

A baktériumok növekvő antibiotikum-ellenállása miatt egyre intenzívebben vizsgálnak antibakteriális fehérje-összetevőket a laboratóriumban, annak reményében, hogy az antibiotikumoknak egy új, az ellenálló kórokozókkal szemben is hatásos fajtáját fejlesszék ki.

A kutatások eredményeit a jövőben várhatóan fertőző betegségek kezelésénél, élelmiszerek tartósításánál alkalmazzák majd - közölte Bősze Zsuzsa, a nagy sikerű magyarországi tanácskozás szervezője.

Virág Katalin