Száz éve született Enrico Fermi

Enrico Fermi Nobel-díjas olasz fizikus születésének századik évfordulója alkalmából emléknapot rendeznek kedden Budapesten, az Olasz Kultúrintézetben.

Az ünnepségen - Olaszország budapesti nagykövetsége, a Magyar Tudományos Akadémia, az Olasz Kultúrintézet, a Magyar Nukleáris Társaság, az Olasz Fermi-társaság és az Olasz Nukleáris Társaság rendezésében - neves olasz és magyar tudósok méltatják Enrico Fermi munkásságát.

Előadást tart például Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Marx György akadémikus és Renato Angelo Ricci, az Olasz Fizikai Társaság tiszteletbeli elnöke.

Enrico Fermi

Az olasz származású, de az Egyesült Államokban élő és dolgozó Enrico Fermi minden kétséget kizáróan az atomkorszak úttörő fizikusa volt.

1901. szeptember 29-én született Rómában. Egész fiatalon a fizika mellett kötelezte el magát, és már 21 évesen a röntgensugarak vizsgálatáról írott dolgozatával doktorátusi fokozatot szerzett a Pisai Egyetemen. Hamarosan olasz ösztöndíjasként a német Göttingeni Egyetemen Max Born kvantummechanikai eredményeivel ismerkedett meg.

Olaszországba visszatérve nagy visszhangot kiváltó dolgozatot jelentetett meg az ideális gázokról, majd kidolgozott egy statisztikus módszert az elektronok tulajdonságainak előrejelzésére a Pauli-féle kizárási elv alapján. Példátlanul fiatalon, 29 évesen az Olasz Királyi Akadémia tagjai közé választotta.

Fermi érdeklődése hamar a kísérleti fizika felé fordult, amelyben nem kis szerepet játszott, hogy 1932-ben Chadwick felfedezte a neutront, és két évvel később Curie-nek sikerült mesterséges radioaktivitást keltenie.

1934-ben kidolgozta a béta-bomlások elméletét. Nátriumot bombázott neutronsugarakkal, s rövid idő alatt 47 új radioaktív izotópot sikerült előállítania. Felfedezte azt is, hogy a neutronokat a hidrogéntartalmú elemek erősen lefékezik.

1938 végén Nobel-díjra jelölték "az új radioaktív elemek neutronbombázással való létrehozásáért, továbbá a lassú neutronok keltette magreakciók felfedezéséért". Miután Mussolini engedélyével Svédországba utazhatott a díjátadásra, Fermi családjával örökre elhagyta Olaszországot.

Urániumból és grafitból 1942-ben felépítette az első atomreaktort. 1944-től 1946-ig - az úgynevezett Manhattan terv keretében - együtt dolgozott Oppenheimerrel az atombomba fejlesztésén. A későbbiekben a plazma fizikájával, az atomrészecskék, illetve a kozmikus sugárzások fizikájával foglalkozott. 

1946-tól a Chicagói Egyetem professzora volt. 1954. november 28-án halt meg Chicagóban. Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma az ő tiszteletére adományozza az Enrico Fermi-díjat.

Ajánló

Fermi 100. születésnapjának emlékülésének programja

[origo]