A Yale Egyetem kutatói bejelentették, hogy egy igen olcsón előállítható és könnyen alkalmazható AIDS-vakcinát fejlesztettek ki, amely a kísérleti állatként szolgáló majmokat megvédte a betegségtől, s az ember esetében is hatásos lehet.

A vakcinát hat éves munkával fejlesztette ki dr. John K. Rose és kutatócsoportja a Yale Orvosi Egyetemen. Ha néhány év múlva ember esetében is alkalmazásra kerülne, akkor a HIV számos törzse ellen nyújthatna védelmet, és segítségével lelassíthatnák azt az AIDS világjárványt, amely az elmúlt több mint 20 évben 22 millió életet követelt világszerte.

Bár jó néhány egyéb AIDS-vakcina tesztje van folyamatban, ezek mindegyike összetett injekciós kezelést igényelne, amelyet a világ számos részén lehetetlen megfelelően kivitelezni, főképp a rossz egészségügyi felszereltség miatt. A Yale vakcinája viszont egyszerű orrsprayként lenne alkalmazható, amely anyagilag is sokkal kedvezőbb megoldást jelentene. Könnyen boldogulnának vele a gyerekek is, s a kutatók szerint a hatás eléréséhez mindössze egy vagy két kezelés lenne szükséges.

A kutatócsoport sikerének titka egy új "molekuláris szállítórendszer" vagyis egy ún. vektor. A vektor egy legyengített, mesterségesen megváltoztatott VSV-vírus, amelynek genetikai állományába a HIV egyes fehérjéit kódoló géneket építettek be. A vírustámadást követően ezek hatására alakul ki az immunválasz. Az elmúlt hat évben Rose és kutatócsoportja azt tapasztalta, hogy influenza és kanyaró esetében immunválasz váltható ki a vektor alkalmazásával egerekben. Ezután döntöttek úgy, hogy a HIV esetében is kipróbálják.

A kutatócsoport hét majomnak adta be a vakcinát, majd ezeket és a kontrollként szolgáló másik nyolc majmot egy olyan HIV-SIV hibridvírussal fertőzték meg (az SIV a HIV megfelelője a majmokban). Az eredmények szerint a védőoltás nélküli majmokban 3-6 hónap alatt jellegzetes AIDS-betegség fejlődött ki, a vakcinával beoltott állatok azonban 14 hónap elteltével is tünetmentesek maradtak.

Az új vakcina egyik legnagyobb erénye, hogy a HIV számos törzse ellen felhasználható, ugyanis olyan immunsejteket aktivizál, amelyek az egyes vírustörzsek igen konzervatív fehérjerészleteit azonosítják, nem pedig az igen gyorsan változó felszíni fehérjéket.

Egy átlagos esetben 5-6 év múlva kerülhetne alkalmazásra a vakcina. Amennyiben azonban a további eredmények is megerősítik hatékonyságát, akkor az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetnek szándékában áll meggyorsítani a klinikai próbákat lehetővé tevő intézkedéseket.

YALE SCIENTISTS DEVELOP PROMISING AIDS VACCINE
Angol nyelvű sajtóanyag további információkkal a Yale Orvosi Egyetem honlapján.

Gyógyszereknek ellenálló HIV-járvány fenyeget
2001.09.03. Amerikai kutatók szerint 2005-re a HIV-fertőzöttek közel fele nem fog reagálni a jelenleg alkalmazott hatóanyagokra. Ennek fő oka a gyógyszerek helytelen alkalmazása.