A lapiták hajózási szokásai segítségével derült fény a polinéz kultúra gyökereire.

Amerikai kutatók majdnem háromezer éves edénytöredékekre bukkantak a polinéz Tonga-szigeteken. A cserepek különlegessége, hogy Tongától több ezer kilométerre, melanéz fazekasműhelyben készítették őket.

William Dickinson geológus (Univeristy of Arizona) és David Burley régész (Simon Fraser Egyetem, Kanada) Tongatapu szigetén, Nukulekában bukkant az értékes leletre. A kutatók szerint a feltárt edénytöredékek azt bizonyítják: a Melanéziából érkező hajósok, a lapiták itt hozták létre első településüket, majd innét hódították meg a Csendes-óceán jelentős részét. Feltételezésüket Nukuleka stratégiai fekvése is alátámasztja.

A polinéz fazekasok általában visszafogottan díszítették edényeiket, míg a most feltárt cserepek valaha finoman megmunkált, díszes edények voltak. Az edénytöredékek jellegzetes geometrikus mintázata arra utal, hogy felbukkanásuk helyszínétől több ezer kilométerre, a Melanéz-szigeteken készültek. Ezt a feltételezést erősítette meg a cserepek összetételének vizsgálata is.

A radiokarbon datálás során kiderült: mintegy 2900 éve készítették őket, vagyis a polinéz szigetvilág valamennyi eddig ismert hasonló műtárgyát megelőzik. Melanéziában viszont már 3500 évvel ezelőtt megjelentek a hasonló, ún. "nyugati lapita" stílusban készült díszes edények.

Egyelőre nem sikerült kideríteni, mit tároltak bennük; annyi mindenesetre bizonyos, hogy szélességük a fél métert is elérte.

A kutatók elmondták: korábban semmilyen kézzel fogható bizonyíték nem utalt Polinézia telepeseinek gyökereire.

"Eddig csak feltételeztük, hogy a korban kiterjedt kereskedelem folyt a Melanéziától keletre fekvő területeken. Most már az is valószínű, hogy a kereskedelmi tevékenység Polinéziáig is elért" - fogalmaz William Ayres, a University of Oregon antropológusa.

Az évszázadok során a lapiták a délnyugat felől Új-Zéland, észak felől Hawaii és délkelet felől a Húsvét-szigetek által határolt háromszög teljes egészét meghódították.

[origo]