Vágólapra másolva!
A reprodukciós technológia az orvostudomány fiatal ága: az első lombikbébi 1978-ban látta meg a napvilágot. Azóta ez a terület milliárd dolláros iparággá fejlődött, amely hormoninjekciókkal, donorokkal, mesterséges megtermékenyítéssel, béranyákkal és fékezhetetlen kísérletező kedvvel igyekszik beteljesíteni az egyének és házaspárok utódok utáni vágyát.
Vágólapra másolva!

A törvények által legkevésbé korlátozott amerikai babaiparnak évente 2 milliárd dolláros forgalma van. A magas fizetésű specialisták pedig nem sokat törődnek azzal, ami a laboratóriumaikon kívül történik, s hogy milyen etikai és szociális aknamezőre vezetik a társadalmat.

Hormonkezeléssel el lehet érni, hogy hatvanas éveikben járó nők is anyává legyenek. Az orvosok figyelme kizárólag a terhességre és a szülés levezetésére szorítkozik és nem kérdezik, hogy az elaggott szülők hogyan lesznek képesek helyesen nevelni és felnevelni gyermeküket.

Egy John Buzzaca nevű kaliforniai férfi a kilencvenes évek közepén vonakodott Jaycee nevű kislányáért tartásdíjat fizetni, s ezzel aktuálissá vált a rokonság fogalmának új definiálása. Azzal érvelt, hogy nem ő a gyermek apja. Ez igaz is volt: mivel ő és felesége terméketlenek voltak, a kislány két ismeretlen donortól származott, és béranya hordta ki. A gyermek megszületése előtt azonban a házaspár elvált.

A bíróság első fokon úgy döntött, hogy a kislánynak a jog szerint egyáltalán nincsenek szülei. Ez persze elfogadhatatlan, s a fellebbviteli bíróság végül olyan ítéletet hozott, hogy az apaság és anyaság megállapításánál nem a genetikai kapcsolat a mértékadó, hanem hogy kik határozták el a gyermek világrajöttét. Eszerint a volt Buzzaca házaspárnak kell a kislányról gondoskodnia.

Egy időközben anyává lett asszony a hűtőben tárolt embrióit kutatási célokra akarja felajánlani, vagy eldobatni. Volt férje azonban, aki hívő katolikus, azért harcol, hogy adják őket örökbe. Fölvetődik a kérdés, hogy mik az embriók, kinek a tulajdonát képezik.

Visszás helyzeteket teremthet az is, hogy a spermabankoknak jogukban áll donorjaik csírasejtjeit akárhányszor eladni. Mivel a terméketlen szülők sorban állnak, hogy vonzó külsejű és képzett donorokhoz jussanak, fennáll a vérfertőzés veszélye. Két olyan eset ismeretes, amiben az orvosok megakadályozták a házasság megkötését, mert a jegyespár mindegyike ugyanattól a spermaadó apától származott.

Az elit egyetemek diáklányai újsághirdetésekben dollár tízezrekért kínálják megvételre csúcsgénjeiket. A gyermek számára azonban súlyos terhet jelentenek a velük szembeni nagy elvárások. Jó példa erre Doron Blake esete, aki a második azon 240 gyermek közül, aki a kaliforniai Nobel-díjasok spermabankjának köszönheti megszületését. "Az emberek valami nagy teljesítményt várnak tőlem, én azonban nem vagyok képes rá" - panaszolta egy interjúban a tizennyolc éves, 180-as IQ-jú fiatalember. Doron félénk, dadog, szeret szitáron játszani, és matematika helyett inkább összehasonlító hittudománnyal foglalkozik.