Tíz éve helyezték örök nyugalomra Mindszenty Józsefet Magyarországon

Tíz esztendeje hozták Magyarországra Mindszenty József bíboros, hercegprímás földi maradványait, az évforduló tiszteletére ünnepi megemlékezést tartanak október 30-án Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia épületében - tájékoztatta a Magyarországi Mindszenty Alapítvány az MTI-t.

Az eseményre készült meghívó szerint a megemlékezésen jelen lesz Mádl Ferenc köztársasági elnök.

Az ünnepségen beszédet mond Áder János, az Országgyűlés elnöke, Achille Silvestrini bíboros Rómából, Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Szebik Imre evangélikus elnök-püspök és Habsburg Ottó, a Nemzetközi Páneurópa Unió elnöke.

Mindszenty József (eredeti nevén Pehm József) 1892-ben született Csehimindszenten.  1915-ben szentelték pappá, s XII. Piusz pápa 1944-ben nevezte ki Veszprém megyéspüspökévé.

Mindszenty vezetésével a katolikus püspöki kar hivatalosan és kemény hangnemben tiltakozott a zsidóüldöző intézkedések ellen. Később, a szovjet hadsereg kelet-magyarországi előrenyomulásakor a bíboros több egyházi vezetővel együtt memorandumot intézett a kormányhoz, hogy az ország többi részét ne engedjék csatatérré válni.

Emiatt 1944 novemberében a nyilasok letartóztatták. Mindszenty József csak 1945 húsvétján, a szovjet csapatok bevonulásakor szabadult ki fogságából.

XII. Piusz pápa 1945. szeptember 15-én Esztergom érsekévé, majd 1946 februárjában bíborossá nevezte ki. Mindszenty József a legélesebben az egyházi iskolák államosítása miatt került konfliktusba a hatalommal, de tiltakozott a hitoktatás fokozatos betiltása, a katolikus intézmények államosítása, illetve megszüntetése ellen is.

Az Államvédelmi Hatóság 1948. december 26-án tartóztatta le hűtlenség, a Népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés, kémkedés és valutaüzérkedés vádjával. 1949 februárjában a népbíróság a bíborost minden vádpontban bűnösnek találta, és életfogytiglani fegyházra ítélte. Az ítéletet a másodfokú bíróság júliusban megerősítette.

1955 nyarán felszólították, hogy kérjen írásban amnesztiát. Mindszenty azonban igazságtételt és rehabilitációt akart.  Az 1956-os forradalom napjaiban nyolc évnyi rabság után szabadították ki fogságából.

A szovjet csapatok budapesti támadása idején titkárával az Egyesült Államok nagykövetségére menekült és menedékjogot kért. A bíboros csaknem 15 évet töltött az amerikai nagykövetségen. A pápa követe és Nixon amerikai elnök kezdeményezésére 1971. szeptember 18-án a magyar hatóságok hozzájárulásával, szigorú titoktartás mellett, vatikáni diplomata-útlevéllel elhagyta az országot.

Rómába utazott, onnan pedig Bécsbe költözött.  Egyházpolitikai megfontolásból a pápa 1973-ban üresnek nyilvánította az esztergomi érseki széket, Mindszenty Józsefet pedig nyugállományba helyezte.

A bíboros utóda 1974-től apostoli kormányzóként, 1976-tól pedig esztergomi érsekként Lékai László lett.

Mindszenty József 1975. május 6-án halt meg Bécsben. Mariazellben temették el, végakarata szerint Magyarország teljes felszabadulásáig csak ideiglenesen. A néhai bíborost 1990-ben rehabilitálták, és 1991. május 4-én helyezték végső nyugalomra az esztergomi bazilika altemplomában. Munkássága elismeréséül 1994-ben megkezdődött az egyházi eljárás boldoggá avatása érdekében.