Az intelligencia öröklődik

Génjeink döntő szerepet játszanak agyunk egyes részeinek fejlődésében - erősítették meg amerikai és finn kutatók. Mi több, épp a kognitív képességeket irányító agyi régiókra gyakorolják a legközvetlenebb hatást. Röviden: az IQ örökölhető.

Paul Thompson és kollégái (UCLA) MRI- (az angol magnetic resonance imaging kifejezés rövidítése) felvételeket készítettek 10 egypetéjű és 10 kétpetéjű ikerpár agyi felépítéséről.

Az egypetéjű ikrek génállománya megegyezik, míg a kétpetéjű ikrek génjeinek körülbelül a fele közös. A kutatók egy fedél alatt lakó ikreket vizsgáltak, hogy elkülöníthessék a genetikai és a környezeti tényezőket.

Megállapították, hogy az agy egyes részeit igen magas arányban jellemzik az örökletes tulajdonságok: a beszédközpontokat (Broca- és Wernicke-régió), és a frontális területet, mely a gondolkodásban tölt be nélkülözhetetlen szerepet. Egypetéjű ikrek agyának hasonló részei közt a kutatók 95-100 százalékos megfeleltethetőséget figyelhettek meg, vagyis gyakorlatilag azonosak voltak.

Thompson véleménye szerint a frontális régió olyan mértékben függ a genetikai tényezőktől, mint a genetikailag leginkább befolyásolt tulajdonságunk: az ujjlenyomatok. A környezet - a tapasztalatok, az emberek, akik körülvesznek, a dolgok, amiket megtanultunk - tehát szinte semmilyen hatást nem gyakorolnak rá.

A kétpetéjű ikrek Wernicke-régiói majdnem azonosak voltak, míg a többi agyi terület között alacsonyabb, 60-70 százalékos megfeleltethetőséget sikerült kimutatni. Míg egymással rokoni kapcsolatban nem álló emberek esetében semmilyen megfeleltethetőségre nem számíthatnánk.

Intellektuális funkció

A vizsgálat érdekességét tovább fokozza, hogy a vizsgált szürkeállomány örökletes volta mellett az is kiderült, hogy az szerepet játszik az általános intelligenciában.

"Arra az eredményre jutottunk, hogy a frontális szürkeállomány különbségei és az intellektuális készségekben jelentkező eltérések között jelentős kapcsolat áll fenn" - írják a kutatók.

A kísérletek résztvevőin egy sereg további tesztet végeztek el. Összesen 17 készséget vizsgáltak, többek között a rövid távú verbális és téremlékezet, a figyelem összpontosítása, a szókincs és a tér vizuális érzékelésének képessége került górcső alá.

"A tesztek mind arra a tényezőre futottak ki, amit az intelligencia kutatói egyszerűen 'g' névvel jelölnek. A 'g' az IQ-tesztek közös nevezője. Aki egy ilyen teszten jól szerepel, az általában mindegyiken jó eredményt ér el" - állítja Thompson.

Nem tudjuk pontosan, mi az a rejtélyes "g". A kutatócsoport eredményei mindenesetre arra utalnak, hogy nem csupán statisztikai absztrakcióról van szó, és a "g" biológiai alappal bír, mely agyunk felépítésében nyilvánul meg - mondja Robert Plomin, a Londoni Pszichiátriai Intézet munkatársa, aki nyolc éve kutatja a "g" genetikai alapjait.
 
Stephen Kosslyn, a Harvard Egyetem munkatársa kérdésesnek tartja, hogy valóban intelligenciának kell-e neveznünk a "g"-t. "A 'g' olyan dolgokat mér, mint hogy mennyire vagyunk képesek szabályokat levonni, vagy rájönni, hogyan végezzünk egyes dolgokat bizonyos szabályok szerint. Erre az intelligenciafajtára van szükség, hogy jól szerepeljünk az iskolában. De az életben nem erre van szükség."

Ajánlat

  • Neurológia - az agy egyes területeinek lokalizálása ábrák segítségével

[origo]