Az ELTE bolygókutatói is nagy sikerrel vettek részt a Szegeden megrendezett első Magyar Földrajzi Konferencián.

Az október 25-27. közötti háromnapos rendezvényen a természetföldrajzi szekcióban más égitestek felszíni folyamataival, képződményeivel foglalkozó anyagok is helyt kaptak. Úgy tűnik, hogy a földrajztudomány már magáénak tekintheti a planetológia idegen égitestekkel foglalkozó kutatási területeit is.

Sik András (ELTE TTK, geográfus hallgató) Kozmikus környezetünk földrajza c. írásában a planetológia feladatainak áttekintését nyújtotta.

Marsi kőzetrétegek - a felbontás olyan, mintha a Földön fényképezték volna őket

"Napjainkban egyre több jel utal arra, hogy a természetföldrajz egyik meghatározó jövőbeli irányzata a planetológia lesz" - írja. (...) "Végiggondolva, hogy egyetlen bolygó, a Föld tudományos vizsgálatát több ezer éve végezzük folyamatosan, nem lehet kérdéses, hogy a Nap körül keringő bolygók és holdak hasonlóan alapos megismerése igen sok tennivalót tartogat."

Ahogy egyre inkább megismerjük az idegen égitestek folyamatait, egyre többször fordul elő, hogy egy bizonyos jelenséggel először más bolygón találkozunk, s csak azután ismerjük fel földi megfelelőjét. Ilyen volt például az 1970-es években az ózonlyukat növelő folyamatok megfigyelése, melyre a Vénusz-kutatás eredményei hívták fel a figyelmet még azelőtt, hogy a Földön a jelenséget megfigyelték volna. Más égitestek azért is különösen fontosak a földi kutatók számára, mert bolygónkon a felszín az erózió, a lemeztektonika stb. miatt folyamatosan változik: a látható felszín átlagosan 2-300 millió éves, míg a többi égitest többségén 3-4 milliárd éves. Így olyan felszínformák - pl. kráterek is - tanulmányozhatók, melyek a Földön már rég eltűntek.

Nagy érdeklődést keltettek az Io (balra) és a Mars (jobbra) földrajzi kérdéseivel foglalkozó munkák

A földrajzi konferencián bemutatott kutatások közül Sik András a földi és marsi periglaciális környezet összehasonlítását mutatta be, Kereszturi Ákos (ELTE TTK doktorandusz) pedig a víz marsi felszínformálásának áttekintését adta. A marsi víz tanulmányozása egyébként a közelmúltban Mars körüli pályára állt 2001 Mars Odyssey űrszonda egyik feladata. Hargitai Henrik az Io földrajzának az űrtávérzékelés módszereivel történő felderítését mutatta be.

A munkák az ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Csoport Planetológiai Munkacsoportjában készültek. Mint az [origo] megtudta, a Bérczi Szaniszló planetológus által vezetett csoport november közepén fogja megjelentetni a Naprendszert bemutató Bolygótestek atlasza c. kiadványt, melyet elsősorban középiskolásoknak szánnak.

Kereszturi Ákosnak a víz marsi felszínformálásával foglalkozó posztere a többi vízföldrajzi témájú kutatás között volt megtekinthető

A földrajzi konferencia egyik fontos gondolatköre volt a geográfia tárgyának, feladatának definiálása. Probáld Ferenc (egyetemi tanár, ELTE Regionális Földrajzi Tanszék) a tájföldrajz és a regionális földrajz közötti hídépítés szükségességét emelte ki. Ő Glatz Ferenc szavait idézte: „Az elérhető szakmai sikerek a túlságosan elaprózott kutatásokra irányítják mind a kezdő, mind a már befutott kutatók figyelmét. Leszoktunk a szintetizáló látásmódról. Épp most, amikor az informatika mint technika és mint gondolkodási technika új összefüggések felismerését kínálja".

A bolygókutatók ehhez azt tehetik hozzá, hogy a természetföldrajzon belül is megteremtődött a szintézis lehetősége: már nem csak az egyedileg a Földre jellemző természeti folyamatokat ismerjük, hanem egyre többet tudunk más világok felszínalakulásáról is. Így már elkezdhetjük megalkotni egy olyan természeti földrajz alapjait, melynek megállapításai minden égitestre érvényesek lehetnek; s mely minden olyan folyamatot, felszíni alakzatot tárgyal, ami valamely szilárd felszínű bolygótesten előfordul.

A földrajzi konferencia teljes cikkei, előadásai megjelentek CD formájában, a planetológiai poszterek pedig hamarosan megtekinthetők az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszékén.

-hiik-

Ajánlat:

Mindenki a fedélzeten - Magyar Földrajzi Konferencia
Október 25-27. között Szegeden tartották a Magyar Földrajzi Konferenciát, amit az SZTE TTK Természeti Földrajzi Tanszéke rendezett. Több mint öt éve fogalmazódott meg először, hogy e gyorsan változó - paradigmaváltással küszködő - tudománynak szüksége van egy átfogó földrajzos fórumra. Ez a mostani konferencia kiváló alkalmat teremtett arra, hogy az elmúlt évtizedekben lényegesen kibővült földrajzos képzés következményeként megsokszorozódott kutatógárda ismertethesse az új évezred  küszöbén elért tudományos eredményeit és vitázhasson a legfontosabb kérdésekről.