A Klón-sztori - lépésről lépésre, őssejtről őssejtre

Az [origo] összeállítása áttekinthető képet próbál festeni a klónozással és őssejtkutatásokkal kapcsolatos eddigi fejleményekről, s a legújabb eseményekkel kapcsolatban néhány hazai szakember véleményét is megismerhetik Olvasóink.

A következőkben időrendi sorrendben foglaltuk össze mindazt, ami az elmúlt időszakban történt a klónozás, az őssejtek és az embrionális kutatások világában. A szövegben szereplő hivatkozásokkal az adott téma korábban megjelent, bővebb információi olvashatók. Reméljük, hogy összeállításunk segítségével mindenki világos képet alkothat e hatalmas viharokat kavaró és nagy érdeklődésre számot tartó témákról, s átlátja azok összefüggéseit.

Általános információk: az őssejtek és a klónozás típusai

2000 eleje - megkezdődik az őssejt-biológia aranykora

A Science magazin 2000 elején az elmúlt évek egyik legnagyobb tudományos eredményeként üdvözölte azt a felfedezést, miszerint emberi embriókból kinyert őssejteket laboratóriumi körülmények között is lehetséges tenyészteni. A tudósok most az őssejtek felhasználásának lehetséges módjait keresik, amelyek fő célja, hogy különféle szövetek sejtjeit állítsák elő.
Ajánlat: Mik az őssejtek?

A kutatók világszerte vizsgálják azokat a mechanizmusokat, amelyek meghatározzák vagy befolyásolják az őssejtek fejlődését. Ha sikerül ezeket felderíteni és irányítottá tenni, akkor számos betegség - az Alzheimer-kórtól a keringési zavarokig - válik kezelhetővé, egészen új alapokon. A végső cél ugyanis az, hogy "rendelésre" lehessen előállítani olyan sejteket, szöveteket vagy akár szerveket, amelyekre egy adott betegnek éppen szüksége van. Az őssejtek szaporításával és alkalmazásával lehetőség nyílna sérült vagy beteg szövetek pótlására, cseréjére.
Ajánlat: Sejtterápia: a jövő gyógyászatának nagy ígérete

A kutatásokhoz szükséges őssejtek alapvetően kétféle forrásból származhatnak: felnőtt, kifejlett szervezetből és embrióból. Az utóbbit alapvetően azért tartják alkalmasabbnak az ilyen jellegű vizsgálatokra, mert az embrionális sejtek értelemszerűen még igen korai fejlődési fázisban vannak, így többféle sejttípus létrehozására képesek.

Embrionális őssejtekhez igen nehéz hozzájutni, az embrionális kutatásokat kísérő etikai problémák miatt. Alapvető forrásként szóba jöhetnek:
- mesterséges megtermékenyítési eljárásokból származó "maradék" embriók
- abortált magzatok
- klónozással létrehozott korai stádiumú embriók.

Utóbbi esetben a klónozás őssejtek előállításának céljával, vagyis végső soron gyógyászati céllal történne, ezért TERÁPIÁS KLÓNOZÁSNAK nevezik. Az embrió nem kerülne beültetésre, csupán az 5-14 napos állapotban őssejt-forrásként szolgálna.
Ajánlat: Őssejt források - Az embrionális őssejtek kinyerési módszerei

A másik vonal: teljes organizmus létrehozása klónozással

Mi a klónozás? Erre a kérdésre a legtöbb embernek egy teljes emberi szervezet mesterséges létrehozása jut eszébe, s igen sokan arról is meg vannak győződve, hogy a klón nem csupán genetikailag lesz azonos a klónozott személlyel, de pszichikailag, érzelmileg és mentálisan is (lásd például a kis Hitler felnevelését). A dolog azonban ennél jóval összetettebb, s Klón-dossziénk első fejezetében arra vállalkozunk, hogy közérthető nyelven mutassuk be a klónozás különféle típusait.
Ajánlat: A klónozás típusai

A teljes szervezet létrehozását célzó klónozást REPRODUKTÍV KLÓNOZÁSNAK nevezik. Bár emlősöket 1997 óta (Dolly születése) már rutinszerűen klónoznak, az ember klónozása egyelőre pusztán biológiai szempontból is igen kockázatos vállalkozásnak tűnik. A klónozási technológiáknak egyelőre elképesztően kicsi a hatékonysága (2-10%), s a megszületett állati klónok genetikailag nem teljes értékűek.
Ajánlat: Biológia problémák a klónozás körül

Konkrét események az őssejtek és a klónozás területén

2001 júliusa - őssejt-forrásként szolgáló embriók előállítása
Az "őssejt-vadászat" első nagy botránya a Kelet-Virginiai Orvosi Egyetem (Norfolk, USA) Jones Intézetéből robbant ki: a kutatók először a világon végeztek mesterséges megtermékenyítést azzal a céllal, hogy az így kialakuló embriókból az igen értékes és ritka őssejteket szaporítsák. Az esemény mérhetetlen felháborodást váltott ki világszerte, s a legtöbb kutató is elítélte, hiszen elég "maradék" embrió áll rendelkezésre.
Ajánlat: Átkelés az embrionális Rubiconon

2001 júliusa - "Őssejt-háború" Amerikában
A nagy port felverő virginiai eset újabb sürgetést jelentett a Bush-kormányzat számára, hogy döntsön végre az embrionális kutatásokkal kapcsolatban. A téma etikai vonatkozásai azonban mélyen megosztották - és ma is megosztják - a kormány képviselőit csakúgy, mint a tudósokat és laikusokat. A legfőbb kérdések ugyanis a legegyszerűbb formájukban így hangzanak: el lehet-e pusztítani egy (védtelen) emberi élőlényt, hogy sejtjeit felhasználva más emberi lényeken megpróbáljunk segíteni? Egyáltalán emberi lénynek tekinthető-e egy pár napos sejtekből álló gömb, a hólyagcsíra?
Ajánlat: Tombol az őssejt-háború Amerikában

2001 augusztusának eleje - Az USA képviselőháza betilt mindenféle klónozást
Az Egyesült Államok parlamentjének alsóháza a mindenfajta emberi klónozást betiltó törvényjavaslat mellett szavazott, elutasítva a kutatásokat célzó eljárásokat is. A nem klónozott, lefagyasztott embriók használatáról még nem született döntés. Az első szavazás során, amelynek tárgya a teljes körű tiltás volt, 265-162 arányban szavaztak a képviselők az emberi klónozás ellen. A második szavazás során - ahol az a törvényjavaslat került terítékre, mely szerint legalább embrionális őssejteket létre lehessen hozni maganyag-átviteli klónozási technológiával - szintén a klónozást ellenzők kerültek többségbe, de ezúttal már csak 249-178 arányban.
Ajánlat: Az amerikai képviselőház a klónozás ellen szavazott

2001. augusztus 6. - Reproduktív célú klónozási kísérletek bejelentése
Severino Antinori olasz embriológus bejelentése szerint kétszáz önkéntes pár már készen áll az emberi, szaporodási célú klónozási kísérletekre. Az Antinori vezette tudóscsoport célja, hogy segítsen az olyan embereknek, akiknek semmilyen más módon nem lehet saját genetikai állományukat hordozó gyermekük. A bejelentés a legrosszabbkor érkezett, mivel alaposan megijesztette az őssejtek és a terápiás klónozás miatt amúgy is összezavarodott embereket.
Ajánlat: Novemberre tervezik az első emberi klónt

2001. augusztus 9. - Bush: korlátozott embrionális őssejtkutatások
George Bush amerikai elnök országosan közvetített tévébeszédben jelentette be: szigorú korlátozó feltételek mellett hozzájárul az embrionális őssejtekkel kapcsolatos kísérletek szövetségi forrásokból történő anyagi támogatásához. Bush hangsúlyozta, hogy a támogatás csak a már létező embrionális sejtvonalakra vonatkozik, amelyeket már korábban elpusztított embriókból nyertek ki (ezek az embriók a mesterséges megtermékenyítési eljárásokból feleslegben maradtak vissza). Ez körülbelül hatvan sejtvonalat jelent, ami körülbelül háromszor annyi, mint a Nature korábbi becslése. Új sejtvonalak létrehozását, vagyis még élő (lefagyasztott) embriók elpusztítását nem támogatják.
Ajánlat: Bush: korlátozott embrionális őssejtkutatások támogatása az USA-ban

2001 szeptemberének eleje - Klónozási konferencia Budapesten
Miközben átmenetileg elcsendesedtek az emberi reproduktív klónozás körüli viharok, magas színvonalú szakmai konferencia zajlott Budapesten, amelynek fő témája a háziállatok genetikai módosítása, illetve klónozása volt. Az előadásokat hallgatva nyilvánvalóvá vált: bár az állati klónozás területe rohamléptekkel fejlődik, jelenleg még olyan komolyak a biológiai és technikai jellegű problémák - hogy az etikai, jogi, szociológiai stb. vonatkozásokról most ne is beszéljünk -, hogy normális ember egyelőre nem foglalkozhat az emberi reproduktív klónozás gondolatával sem.
Ajánlat: Nem az emberen kellene kísérletezni - a budapesti klón-konferencia tanulságai

2001.09.06. - Krónikussá válik az őssejthiány
Tommy Thompson, az Egyesült Államok egészségügyi minisztere kénytelen volt elismerni a szenátusban, hogy a Bush által "jóváhagyott" emberi embrionális őssejt-vonalaknak csupán 40%-a alkalmas kutatásokra. Nagyobb probléma, hogy feltehetően az összes sejtvonal egérsejtekkel szennyezett. A szenátusi meghallgatást a demokrata Edward Kennedy szenátor vezette, aki aggodalmát fejezte ki a sejtvonalakkal szennyezettségével kapcsolatban. Kennedy idézte azokat a véleményeket, melyek szerint Bush döntése évekkel veti vissza a sejtterápiás eljárások fejlesztését, "számtalan élet és mérhetetlen szenvedés árán".
Ajánlat: Szennyezettek az emberi őssejt-vonalak

2001. szeptember 19. - Antinorit kiközösíti a szakma
Botrányos helyzet alakult ki egy tudományos konferencia körül, amelyet az emberi szervezet teljes klónozását szorgalmazó Antinori doktor szervezett. Sok szakember bojkottálja a rendezvényt. Az igen erős - és a tudományos életben szokatlanul udvariatlan - véleménynyilvánítás jól jelezte, mit gondol a vezető kutatók többsége az ember reproduktív klónozásáról. A konferencia végül el is maradt.
Ajánlat: Az "Őrült"-nek nem jön össze a klónozási konferencia

2001. november 25. - Emberi terápiás klónozási kísérlet
Az Advanced Cell Technology nevű amerikai cég közölte az utóbbi évek azon kutatási eredményeit, amelyek segítségével szerintük nagy hatékonysággal válhat lehetővé az emberi embrionális őssejtek kutatási célokra történő előállítása. A cég szóvivői hangsúlyozták, hogy gyógyászati célú, azaz terápiás klónozásról van szó, nem pedig a teljes emberi szervezet létrehozását célzó ún. reproduktív klónozásról, s hogy ezek csak előzetes eredmények.
Ajánlat: Mérföldkő az emberi terápiás klónozásban

2001. november 26. - Emberi klónozás: csak hibás kísérlet
Számos klónozási szakértő - köztük Ian Wilmut, Dolly "papája" - egyszerűen teljes csődnek értékeli az Advanced Cell Technology eredményeit.
Ajánlat: Emberi embriók klónozással: hibás kísérlet

A klónozás jövője

Az emberek többsége ma már többé-kevésbé átlátja e bonyolult helyzetet, s különbséget tud tenni reproduktív és terápiás klónozás között. Az emberek többsége egyértelműen elutasítja a reproduktív klónozást, míg a terápiás klónozást illetően megoszlanak a vélemények.

Tény, hogy az egész világon mindössze vagy 60 emberi őssejt-vonal áll a kutatók rendelkezésére (amelyek nagy része egérsejtekkel szennyezett), ez pedig kevés a sejtterápiás eljárások megfelelő ütemű kifejlesztéséhez. Végezzünk-e terápiás klónozást? Nem könnyű helyzet: embriókat kell létrehozni és elpusztítani, hogy segíthessünk a sok millió szenvedő betegen. Ön mit választana?

Végül ismerkedjenek meg két hazai kutató véleményével, a legújabb fejleményekre reagálva - ami azért is tanulságos, mert ők azok, akik leginkább átlátják a téma technikai vonatkozásait is.

Gócza Elen, a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet őssejt-biológusa az [origo]-nak elmondta: nem lett volna szabad belekezdeni a humán terápiás klónozásba, és főleg nem azonnal a testi sejtes klónozásba. "Az eredményekből, amit nem nevezhetünk eredményeknek, inkább sikertelenségnek, nem nagyon lehetett volna publikációt megjelentetni, ha ezek más faj embrióin történt klónozási kísérletek lettek volna. Tanuljunk inkább az egérklónozás kudarcaiból, sikereiből, ismerjük meg előbb, milyen folyamatok zajlanak le egy sejtben a klónozást követően, s ha már értjük ezeket a folyamatokat, akkor kezdjünk el gondolkozni azon, hogyan hasznosíthatnánk ezt az emberiség számára. A már meglévő humán embrionális őssejtekkel történő transzplantációs terápiát elősegítő kísérletek végzését azonban támogatom, bár ebben az esetben is fontosnak tartom az egér modell alkalmazását, főleg azt megelőzően, hogy a differenciálódott humán sejtek emberi szövetekbe történő visszajuttatását megkezdenék."

Falus András, a SOTE Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének vezetője az [origo]-nak elmondta, hogy a napokban közölt új "szenzáció" az emberi klónozásról, függetlenül annak sikertelenségétől, két dologra utal. Egyrészt minden etikai, világnézeti és jogi ellenállás ellenére folyamatosan várhatóak újabb kísérletek az emberi klónozásra. Másrészt - az említett vonatkozásokon túlmenően - ma még az a megfelelő elméleti és molekuláris technológiai tudás is hiányzik, amellyel sikeresen végre lehetne hajtani a klónozást. "Személyes véleményem teljesen negatív a hasonló kísérletek irányában, s a 'gyógyítás' szó használatát némileg ürügynek érzem."

Összeállította: S. T.