<P class="MsoNormal"><SPAN lang="HU">Corvin-láncot kapott Lovász László</SPAN>

Vágólapra másolva!

Szeretne hazaköltözni a Corvin-lánc új kitüntetettje, a Yale Egyetem Wolf-díjas matematikusa.

Vágólapra másolva!

Nobel-díj Corvin-lánc Yale Egyetem Lovász László

Lovász László Wolf-díjas matematikus, a Corvin-lánc újdonsült tulajdonosa úgy értékeli, hogy ez a magas kitüntetés azokban a terveiben segíti őt, hogy tevőlegesen részt vehessen a magyar tudományos életben.

Az egyesült államokbeli Seattle-ben élő matematikus a szombati ünnepség után úgy nyilatkozott, hogy tervei szerint két-három éven belül hazaköltözik.

Véleménye szerint a magyar matematika ma is világhírű, ámbár a közelmúltnak voltak megrázkódtatásai: az ország rossz gazdasági helyzete, a rendszerváltás hullámai miatt sok tehetséges kutató hagyta el az egyetemeket.

Lovász Lászlónak 1999-ben ítélték oda a matematikai Nobel-díjként emlegetett Wolf-díjat. Szavai szerint ezt azokért a kutatásaiért kapta, amelyek hozzájárultak a számítógép-tudomány matematikai alapjainak megteremtéséhez.

A budapesti születésű Lovász László, aki az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett matematikusi diplomát, s 31 évesen érdemelte ki az akadémikusi címet, 1987-től amerikai egyetemeken oktat.

Az amerikai szaksajtó Neumann János és más neves magyar származású matematikusok méltó utódját látják benne.

Hangsúlyozta, hogy a XXI. század matematikája számára a legnagyobb kihívást abban látja, hogy a matematikusok egyelőre nem képesek a más tudományágak által igényelt matematikai módszereket nyújtani.

Példaként említette, hogy egy matematikus nehezen érti meg a biológia nyelvét és problémáit, holott talán éppen e nagyon gyorsan fejlődő tudomány igényel egyre több matematikát.

Életrajz

Lovász László Wolf-díjas matematikus 1948. március 9-én született Budapesten. Még középiskolás korában megoldotta Tarski egy univerzális algebrai problémáját. Az e munkája nyomán megindult vizsgálatok ma is folynak.

Megalkotta a törtlefogások fogalmát, mely lehetővé tette a lineáris programozás módszereinek alkalmazását, és amely végül a perfekt gráfsejtés bizonyításához vezetett. Ő alkotta meg a geometriai hipergráf fogalmát. Ez többek között az alfa-kritikus gráfok elméletének teljes kiépítését tette lehetővé, és ennek a módszernek mellékeredménye az ötszög Shanon-kapacitásának meghatározása is. Ez az eredmény önmagában is világhírű, információelméleti vonatkozásai miatt.

Jelentős eredményeket ért el az algoritmusok elméletében, ahol matematikai logikai módszereket alkalmazott. 1975-82 között a szegedi tudományegyetemen tanított, 1982 óta az ELTE egyetemi tanára, 1983 óta tanszékvezető. 1987-től a Princeton, majd a Yale Egyetem tanára. 1979-ben ő lett az MTA legfiatalabb levelező tagja, majd 1985-ben rendes taggá választották. 1999-ben megkapta a matematikai Wolf-díjat a belgiumi születésű Elias Steinnel, a Princeton Egyetem tanárával megosztva. A matematikusok Nobel-díjának tekintett elismerést kombinatorikai és számítástechnikai kutatásaiért érdemelte ki.

Ajánlat