A betlehemi csillag - 1. rész: Mikor született Krisztus valójában?

Krisztus születésének időpontját nem könnyű meghatározni. Még az i. sz. 6. század elején is Diocletianus császár trónra lépésének időpontjától számították az éveket (korábban pedig Róma legendás alapításától). Dionysius Exiguus római apát volt az, aki elsőként javasolta, hogy ne egy pogány császár uralkodásának kezdetét, hanem a kereszténység számára legfontosabb eseményt, vagyis Jézus születését vegyék a kiindulópontnak. Ezt a dátumot azonban senki nem ismerte. Az apát a Biblia és korábbi egyházatyák munkái alapján végül is oda lyukadt ki, hogy Krisztus Augustus császár uralkodásának 28. évében született. Ez lett a "Kr. u. 1." év.

Itt azonban mindjárt 4 évnyi tévedés történt, mivel Augustus ekkor már valójában 31 éve volt hatalmon, csak az első négy évben még Octavianus néven uralkodott. Ha az apát ezeket az éveket is beszámítja, akkor a születést 4 évvel korábbra kellett volna tennie. Egy további év pedig azért "veszett el", mert akkoriban még nem ismerték a nullát, így a Kr. e. 1 és a Kr. u. 1 között valójában 2 év a különbség. Ezek alapján Krisztus születése és időszámításunk kezdete között 5 évnyi eltérés van, amennyiben az apát által használt adatok hitelesek. Erre azonban nincs bizonyítékunk, így pár év különbség még belefér a képbe.

Ha a pontos évet nem tudjuk is meghatározni, van lehetőség egy szűkebb időtartam behatárolására. Két történelmi esemény siet segítségünkre: az egyik Heródes halálának időpontja, a másik pedig egy Augustus császár által elrendelt népszámlálás.

A Biblia szerint Krisztus születése Heródes király idejében történt. Bármilyen lexikonban elolvashatjuk azonban, hogy Heródes Kr. e. 4-ben halt meg. Ezt a dátumot egy olyan lázadás időpontjának megállapításából tudjuk, amelyről Josephus Flavius számol be A zsidók története c. munkájában. A lázadás Jeruzsálemben tört ki Heródes életének vége felé, mert a rómaiak egy aranyozott sast függesztettek ki a templom főkapuja fölé. Heródes leverte a lázadást, a vezetőket máglyára küldte. Azon az éjszakán holdfogyatkozás volt.

A csillagászok bármilyen időszakra és földrajzi helyre ki tudják számítani a múlt és a jövő hold- és napfogyatkozásait, így megállapították, hogy ebben az esetben vagy egy Kr. e. 5-ös, vagy egy évvel későbbi esemény jöhet szóba. Az előbbi sokkal látványosabb, ezért feltűnőbb volt. A történelmi források alapján a lázadás és Heródes halála között - amely a zsidó húsvét előtt következett be - még több hónapnak kellett eltelnie. Így - mivel a Kr. e. 5-ös fogyatkozás ősszel volt - valószínű, hogy Heródes Kr. e. 4 húsvétja előtt halt meg. Jézusnak pedig ezek szerint Kr. e. 4 előtt kellett megszületnie, ami jól összevág az Augustus uralkodásának évei körüli problémával.

A kérdéses időtartam másik végének behatárolásához is meríthetünk adatokat a Bibliából. Lukács evangéliumának második része így kezdődik:

Történt pedig azokban a napokban, hogy Augustus császár
rendeletet adott ki: írják össze az egész földet. Ez az első
összeírás akkor történt, amikor Szíriában Cirénius volt a helytartó.

Ezek alapján a Kr. e. 8-ban kiadott császári rendelet jöhet szóba. Augustus összesen három összeírást (vagyonösszeírást és népszámlálást) rendelt el uralkodása alatt - ezt az ankarai Augustus-templom falán lévő felirat tanúsítja. Aki ismeri az Újszövetséget, jól tudja, hogy Jézus akkor született, amikor József és Mária Betlehem városába mentek, hogy összeírják őket.

Összegezve az elmondottakat: Krisztusnak Kr. e. 8 és 4 között kellett megszületnie. Az eseményt csodálatos égi esemény kísérte. A következőkben megvizsgáljuk, volt-e akkoriban az égbolton valamilyen feltűnő jelenség.

2. rész: Létezett-e a betlehemi csillag?