A pokolé az egyszerűbb eset. A Jelenések könyve (21.8) szerint: "a gyávák, hitetlenek, gonoszok, gyilkosok, kicsapongók, csalók, bálványimádók és hazugok mind a lánggal égő kénköves tóba merülnek".
A kén a hőmérséklet emelkedésével egyre hígabban folyóssá válik, de ha még tó formában létezik, akkor nem érte el a forráspontját. A kén forráspontja 445 °C, a pokol tehát ennél nem melegebb. Megpróbálhatjuk a pokol lehetséges legalacsonyabb hőmérsékletét is megkeresni. A kén 120 °C táján olvad, ennél tehát nem lehet hűvösebb.
Nézzük a mennyországot. Híres művészek képein általában könnyű tavaszi leplekben jelennek meg a mennyország lakói. A pontos hőmérséklet kiderítéséhez egy vigasztaló jövendölést idézünk, amely a végső időkben Jeruzsálemre váró boldog kort rajzolja meg, más leírás hiányában ezt azonosítjuk a mennyországgal. Izajás könyve (30.26) szerint "A hold fénye olyan lesz, mint a nap ragyogása, a nap fénye pedig hétszer ragyogóbb lesz, olyan, mint hét napnak a napfénye azon a napon, amikor az Úr bekötözi népe sebeit". Tehát a menny ugyanannyi fényt kap a Holdtól, mint a Naptól, ehhez jön még annak a fénymennyiségnek a 7x7-szerese (hétszer ragyogóbb hét nap napfénye), amit a Föld kap a Naptól.
A mennyország által elnyelt hőmennyiség addig emeli a menny hőmérsékletét, amíg az elnyelt hő egyenlő nem lesz a kisugárzott hőmennyiséggel, ekkor áll be az egyensúlyi állapot. Az egyensúlyi állapotban a menny ötvenszer annyi hőt sugároz ki, mint a Föld. Ennyi ismeret birtokában már csak az van hátra, hogy alkalmazzuk a Stefan-Boltzmann-törvényt, amely összefüggést teremt a testek abszolút hőmérséklete és az általuk kisugárzott hőmennyiség között. Számításunkban a Föld hőmérsékletét 300 kelvinnek vesszük (27 °C), ekkor a törvény alapján a menny hőmérsékletére 798 kelvin, azaz 525 °C adódik.
Vessük össze a két hőmérsékletet! A pokolé 120 és 445 fok közé esik, a mennyországé viszont 525 Celsius-fok. Melyik ígérkezik kellemesebbnek?
Jéki László