Barlangi helynevekről - szemiotikai kötet

A jelek mélyvilága - Barlangi helynevek címmel jelentetett meg kiadványt a Baradla-, a Béke-, a sátorkőpusztai- és a pénzpataki-barlang névanyagáról a Magyar Szemiotikai Társaság.

"A kiadvány érdekessége és egyben értéke" - mondta el Lieber Tamás, a dorogi Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület elnöke -, hogy a magyar szpeleológia (barlangtan) és a nyelvtudomány szemiotika (jeltan) érintkezési területein született kutatási eredményeket teszi közzé a nem szakemberek számára is olvasmányos formában.

A barlangrészeket elsősorban a felfedező vagy a kutató geológusok nevezik el, ritkábban a látogatók; a nevek többnyire találóak, megkönnyítik a túravezetést.

A Baradla-barlang Fekete-terme például onnét kapta a nevét, hogy falai a hajdan ott meghúzódó őskori emberek tüzétől megfeketedtek.

Az úgynevezett Hókunyhó a sátorkőpusztai barlang egyik nevezetessége; a mesterségesen kialakított építménnyel azt jelzik, hogy a gipszkristály áttetsző. 

Ugyanitt található a Bolháslyuk: a felszínre nyíló gömbfülkében régen rókák tanyáztak és ebből adódóan rengeteg volt ott a bolha.  

Önmagáért beszél az aggteleki Béke-cseppkőbarlang Avató-terme: a széles, sima aljú teremben avatják fel az új barlagkutatókat.

Ugyanott látható a Felhőszakadás: a barlang e része azért kapta e nevet, mert az üvegcsőszerű csapok annyira sűrűn nyúlnak alá a mennyezetről, mintha valóban egy felhőszakadás vízsugarai lennének.

A pénzpataki barlang végén van a Nyúzda: egy alagútszerű, s helyenként erősen összeszűkülő járat.

Az elnevezéseknél elvi szempont, hogy csak arról neveznek el barlangot, akinek a barlangkutatásban kiemelkedő érdemei voltak.

Érdekességként megemlített Lieber Tamás, hogy az 1952-ben felfedezett aggteleki Béke-cseppkőbarlangot a szakemberek leleményessége "mentette meg" az Országos Természetvédelmi Tanács által sugallt Rákosi-, Sztálin- vagy Kommunizmus-barlang névtől.

A mélyben hózódó barlangi folyosók, termek, szifonok és öblözetek idézik olyan tudósok és történelmi személyiségek emlékét, mint Jakucs Lászlóét, a Béke-barlang fölfedezőjét, Árpád fejedelemét vagy az aradi tizenhárom vértanúét. 

A kötet két további szerzője Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató és Varga Ferenc tanár, ökológus.

A kiadó, a Magyar Szemiotikai Társaság 1990-ben alakult meg, s e társadalmi szervezet a szemiotikával, azaz a jeltudománnyal foglalkozik.