Mi volt a fekete halál?

Az 1347 és 1351 között Európán futótűzként végigsöprő betegség minden idők legpusztítóbb járványa volt. Megölte a népesség egyharmadát, több mint 25 millió embert. Az áldozatoknak nagy fájdalmuk, lázuk volt, bőrükön gennyes foltok jelentek meg, vért hánytak, aztán általában három napon belül meghaltak. A korabeli orvosok csak így emlegették: a fekete halál.

Kevés olyan esemény történt a középkori Európában, amelynek olyan súlyos következményei lettek volna, mint a fekete halálnak. Nyugat-Európa népessége egészen a XVI. századig nem érte el az 1348 előtti szintet.

Egészen mostanáig általánosan elfogadott volt az a nézet, hogy fekete halál bubópestis volt, egy bolhák terjesztette betegség, mely rágcsálókról terjedt át az emberre.

Két liverpooli járványkutató szerint azonban ez tévedés. Ha a járvány terjedését vizsgáljuk, igen kevéssé valószínű, hogy tényleg bubópestis volt, mondja egyikük.

A bubópestis-elmélet a XIX. század végén bukkant fel, amikor egy francia bakteriológus, A. Yersin leírta a bubópestis komplex biológiáját, megjegyezve, hogy alaptünetei megegyeznek a fekete haláléval.

Ez az elképzelés azonban S. Scott és C. Duncan szerint nem állja meg a helyét. Mindenekelőtt a bubópestis szorosan kötődik a rágcsálókhoz, illetve az általuk hordozott bolhákhoz, ám a fekete halál elterjedése nem erre utal.

A járvány átkelt az Alpokon, és elterjedt Észak-Európában is, márpedig a bolhák szaporodásához e helyek túl hidegek.

Továbbá, Marseille-től Párizsig napi négy kilométeres sebességgel terjedt, túl gyorsan ahhoz képest, ahogy a patkányok vándorolnak. Ráadásul a betegség terjesztéséhez szükséges patkányok egyáltalán nem éltek Európában.

A középkorban kontinensünkön egyedül a fekete patkány, a Rattus rattus élt közel az emberi populációkhoz. Izlandon egyáltalán nem éltek patkányok, mégis sokan megbetegedtek.

"Haláltánc". A halál a mindennapok témájává vált.

A bubópestis valójában lassan, szétszórtan terjed. 1907-ben egy Indiában végzett brit vizsgálat azt mutatta ki, hogy a járvány fél év alatt mindössze 100 métert „haladt”, de hasonló lassú terjedést figyeltek meg 1899-ben Dél-Afrikában is.

A fekete halál 1666-ig tartott ki Európában. Háromszáz év alatt Franciaország valamelyik részén szinte minden évben megjelent. Terjesztői nem lehettek patkányok, mert a baktérium őket is megöli.

Amikor pl. Indiát a XIX. században elérte a bubópestis, az érintett városok népességének csupán 2 százaléka halt meg, míg a fekete halál Európában sokkal nagyobb tömegeket pusztított el. Ellentétben a bubópestissel, a fekete halál közvetlenül egyik személyről a másikra terjedt. XIV. századi feljegyzések alapján úgy becsülik, hogy egy adott városban a fekete halál 8-9 hónapig pusztított.

Ha a fekete halál nem bubópestis volt, akkor micsoda?

Feltehetően vírus okozta betegség. Erre utal néhány bizonyíték bizonyos fehérvérsejtek felszínén levő mutáns fehérjékből. A CCR5 fehérje normálisan receptorként viselkedik az immunjelző molekulák, a chemokinek számára, melyek a gyulladásokat kontrollálják.

Amerikai kutatók 1998-ban megvizsgálták a CCR5 egy mutáns formáját, mely bizonyos védelmet nyújt a HIV-vírussal szemben. Úgy vélik, ez a mutáns valamikor 2000 éve bukkant föl Európában. Kontinensünk lakói a jelek szerint valamilyen mértékben rezisztenssé váltak a betegséggel szemben a XIV. és a XVII. század közti időszakban.

Fekete patkány. Lehet, hogy mégis ártatlan?

Vírusra utal a betegség gyors megjelenése és ugyancsak gyors lecsengése is. De mi lehetett ez a vírus? Scott és Duncan szerint valamilyen vérzést okozó filovírusról lehet szó, olyanról, mint az ebola kiváltója.

Nem ez a első eset, hogy az ebolát hírbe hozzák korábbi nagy járványokkal. Amerikai kutatók szerint az i. e. 430-ban Athénban pusztító járvány, melyről egy korabeli történetíró is megemlékezik, a tünetek alapján szintén az ebolához hasonló megbetegedéseket okozott.

Vannak azonban a fekete halálra más "jelöltek" is, így pl. az afrikai Lassa-láz, vagy az eurázsiai hantavírus. További kérdés, honnan származhatott a vírus.

A fekete halál először Szicíliában ütötte föl a fejét 1347-ben. A helyiek a genovai hajósokat vádolták, akik éppen akkor érkeztek a Krím-félszigetről, ám a hosszú inkubációs időszak alapján a kórokozónak korábban kellett jönnie, méghozzá alighanem Afrikából, mely mindig is a legtöbb emberi patogén melegágya volt.

A két angol kutató érvelése és elmélete természetesen azonnal a bírálatok kereszttüzébe került. A fekete halál valódi okát azonban mégiscsak jó volna tisztázni, hiszen elvileg újból, bármikor megjelenhet, s akkor legalább azt jó volna tudni, mivel is állunk szemben.

Ajánlat