Veszélyben a magyar tudományos nyelv

Nemcsak a tudományos könyvkiadás veszélyeztetett, amennyiben nem változik a támogatás rendszere, hanem a magyar tudományos nyelv is - hallottuk tegnap a Magyar Tudományos Akadémián tartott konferencián.

Glatz Ferenc, az Akadémia elnöke azt hangsúlyozta, hogy rendkívüli jelentősége van, hogy a kultúra rendjét megrázó események közben nincs olyan jelentős magyar tudományos mű, valamint ismeretterjesztő kiadvány, amely ne talált volna kiadót.

Az Akadémia csökkentett támogatása ellenére él a tudományos könyv, ugyanakkor meggyőződése, hogy nem lehet teljesen a piac törvényeinek kitenni ezt a területet. Ésszerűtlen ugyanúgy kezelni a tudományos szakmunkákat, mint a lektűrt vagy általában a szórakoztató irodalmat.

Végül a tudományos támogatások esetében sem lehet mindent pályáztatni.

Gyurgyák János, az Osiris Kiadó igazgatója vitaindítójában viszont arra mutatott rá, hogy amennyiben nem lesz változás az állami támogatás rendszerében, az értékes művek kiadása veszélybe kerül, és farkastörvények fognak eluralkodni.

Gyurgyák statisztikai adatokkal illusztrálta a magyar szerzők kiszorulását, a kiadványok és a példányszám csökkenést.

Miklós Tamás, az Atlantis igazgatója szerint ha tovább tart a Gyurgyák által ismertetett folyamat, és megfogyatkoznak a tudományos művek anyanyelvünkön, ez olyan folyamatot indít el, amely több kis ország, kevés ember által használt nyelv esetében már bekövetkezett: a kiadással együtt megszűnik az illető nép tudományos nyelve.

Gyurgyák javaslata szerint megoldás lenne, ha 1500 példányos megjelenés esetén - skandináv példát követve - könyvtári ellátásra vásárolja fel az állam a jelentős tudományos műveket, ezzel biztosítani lehet az infrastruktúrát és a kiadási költséget.

N. Sándor László