A Dél-Angliában talált 163 millió éves dinoszaurusz lábnyomok alapján következtethetünk arra, hogyan válthattak át a nagytestű, húsevő Theropodák a lassú sétálásból futásba, amikor üldözőbe vették a kinézett áldozatot.

Theropoda

Az erre vonatkozó bizonyítékokat Oxfordshire egyik kőfejtőjében tanulmányozták a Cambridge Egyetem kutatói. Az Ardley-kőfejtő a világ egyik leghíresebb lábnyomos lelőhelye (mindössze néhány tucat ilyen feltárás van az egész világon).

A kőfejtő egyetlen szépséghibája, hogy (a hazaiak többségéhez hasonlóan) szemétlerakónak jelölték ki a területet. Némelyik lábnyomsor akár 180 méteren keresztül is követhető.

A lelőhelyen a két lábon járó ragadozó Theropodák és a hosszú nyakú, növényevő Sauropodák egyaránt hátrahagyták lábnyomaikat a középső-jura idején.

Az egyik hosszan követhető Theropoda lábnyom sor esetében jól lehet látni a nyomok megváltozását, amint az állat a lassú séta után futni kezdett. Járás közben a lépéstávolság körülbelül 2,7 méter hosszú volt, míg futás közben ez a duplájára növekedett (5,5 méter).

A sétáló fázisban a dinoszaurusz "széles nyomtávon" haladt, a lábait nagy terpesztávolságban, egymástól viszonylag nagy távolságban rakta le.

A lábujjak befelé irányultak a galambokhoz hasonlóan. Ezzel szemben futás közben keskenyebbre változott a nyomtáv: a lábakat egymás után egy egyenes sorban tette le, mint a mai emlősök.

A kutatók már korábban is feltételezték a csontvázak alapján, hogy a kisebb méretű Theropodák tudtak futni, de ez az első eset, amikor egy nagy termetű futó állat nyomait tanulmányozhatták.

A becslések szerint az állat sétálás közben 7 km/óra, míg futás közben 30 km/óra sebességet ért el. Az angol kutatók azt feltételezik, hogy egy Megalosaurus nyomai őrződtek meg a réteglapok felszínén.

Az állat csípőmagasságát 2 méterre, a teljes hosszát körülbelül 7 méterre becsülik a nyomok vizsgálata alapján. A paleontológusok természetesen nem lehetnek teljesen bizonyosak a nyomok gazdája felől. Állításuk elsősorban azon alapul, hogy egy közeli kőfejtő hasonló korú rétegeiből Megalosaurus maradványok kerültek elő.

Vajon miért kezdett el a lassan sétálgató dinoszaurusz futni? A kutatók szerint éppen ekkor vette üldözőbe aznapi ebédjét, a közelben legelésző Sauropoda csorda valamelyik tagját. Vagy esetleg őt kezdte el üldözni valaki?

A nyomokból sajnos azt sem lehetett kideríteni, hogy az állat vajon milyen sokáig tudta fenntartani ezt a sebességet futás közben. Ennek ellenére ez a lelet számos új eredményt szolgáltatott a dinoszauruszok mozgásával kapcsolatban.

Korábban:

Könyvajánlat:


Dulai Alfréd