A jég leggyorsabb atlétái idén még nagyobb sebességre kapcsoltak. A sikerért az embert próbáló edzések mellett 21. század tudománya is felelős.

Fotó: EPAAz eredmény nem is maradt el: máris két világcsúcs dőlt meg a XXI. századi technika 27 millió dolláros új remekén. És ultrakönnyű korcsolyáikban, Salt Lake City bajnokai minden bizonnyal további számos világcsúcsot döntenek majd meg.

"Elhatároztuk, hogy megcsináljuk a világ leggyorsabb jégpályáját"

 David Brums szavaiból az egész elég egyszerűnek tűnik, pedig az új olimpiai jéggyűrű fő tervezője tudja csak igazán, mennyi munkába került a megvalósítás. Két és fél év ment el csak az építkezésre, egy újabb év a finomításra és a részletek kidolgozására: az ovális pályának nincs olyan szeglete, amelyet nem ellenőrizne a csúcstechnológia és specialisták hada. A kutatók tényleg mindent elkövettek a gyorsaság érdekében.

Nyolcvan kilométeres sebességnél hajszálnyi szintingadozás, a legkisebb csomó, a jég szilárdságának legapróbb eltérése is lassítja a versenyzőket. A négyszáz méteres ovális jégtükör készítése során olyan gondossággal jártak el, mintha legalábbis egy csillagvizsgáló lencséjéről lenne szó.

A jég művészete

A feladat komoly próba elé alította a szakembereket. Negyvennyolc kilométeres hűtővezeték-hálózatot kellett a betonréteg alatt sebészi precizitással elhelyezni, hogy a hűtés bizonyosan egyenletes legyen. A hűtőfolyadék kiválasztásakor Sóstóváros mérnökei a sós víz mellett döntöttek - nem utolsósorban azért, mert jóval az édes víz természetes fagyáspontja alá lehet hűteni.

A tökéletes simaságú betonfelület megfelelő összetételének kiválasztását egy éves vizsgálódás előzte meg. A mérnökök végül megtalálták a megfelelő szemcseméretű homok, cement és minimális mennyiségű víz tökéletes arányát, amely biztosította, hogy száradás közben a beton maradéktalanul megőrizze egyenletességét és ne repedezzen.

Fotó: EPA

Nagyon csúszik

A közúti aszfaltos kocsi űrkorszakbeli változata vitte fel a folyékony betont, miközben lézerekkel mérték a tökéletes sík biztosításához szükséges szintet.

Hasonló műszaki bravúrok mellett a jégréteg felvitele is igazi művészi teljesítmény volt. Míg a tükörsima parketta csillogásáról például legfeljebb három réteg gondoskodik, addig a jég művészei tizenhat finom jégréteggel borították a pályát.

Ráadásul a  vizet kézi szórópalackokkal vitték fel a felületre. "Sráckoromban egyszerűen kerti slagot használtunk" - tréfálkozik Brums, pedig a lényeg végül is ugyanaz: 1,9 centiméter vastag jég. Igaz, a versenyzők ez alkalommal ionmentes jégen repesztenek majd, hogy a vízben oldott ásványok ne befolyásolják a fagyási hőmérsékletet.

Első látásra

A nézők a makulátlan jég helyet talán inkább a különös tetőszerkezetre lesznek figyelmesek.

A tartóváz kábeleit a sátor külsején helyezték el. Az eredeti kialakításra azért volt szükség, mert a csökkentett belső térfogat mellett sokkal könnyebb szabályozni a hőmérsékleti és páraviszonyokat. A sátor levegője 13 Celsius-fokos - épp elég langyos a sportolók izmainak, de nem túl forró ahhoz, hogy a  mínusz 14 Celsius-fokos jég megolvadjon.

A levegőt szűrőberendezések engedik az épületbe, a jeget ugyanis a bejutó légszennyezés leülepedő részecskéitől is védeni kell.

A hibátlan jégtükör már az első tesztek során megmutatta erényeit. Nem sokkal a pálya elkészülte után, a 2001-es gyorskorcsolyázó világbajnokságon öt világcsúcs dőlt meg. "És akkor még nem is tudtuk, mit csinálunk" - mondja Brums. Az alkotók azt várják: a következő két hét alatt a sportolók minden eddigi rekordot megdöntenek.

"A tökéletes jégviszonyok két tényezőn múlnak - árulja el az egykori olimpiai korcsolyázó, Nick Thometz, aki jelenleg a Utah Oval névre keresztelt csarnok igazgatója -  a sprinterek a 'fogásra' mennek, ugyanis akkor érnek el csúcssebességet, ha korcsolyájuk mintegy beleharap a jégtükörbe, és jól ellökhetik magukat. A hosszabb távok bajnokai inkább a 'csúszásra' hajtanak, amit a keményebb jég biztosít. A versenyek előtt minden éjszaka finomra hangoljuk a jeget a versenyzők igényei alapján."

Az idei Játékok versenyzői Salt Lake City magas fekvéséből is profitálhatnak. 1425 méterrel a tenger szintje felett a kisebb levegőt hasító sprintereknek kisebb ellenállással kell megküzdeniük - igaz, a kisebb légsűrűség miatt a hosszabb versenyeken a megfelelő légzéstechnika elsajátítása is elengedhetetlen.

A penge élén

Az 1998-as naganói téli olimpián a "clap skates" újdonsága lepte meg a korcsolyázók világát. A hagyományos korcsolyák élével szemben az új modellek csuklós rendszerűek. Az él hátul mozgékony felfüggesztésű, s csak az orrban kapcsolódik folyamatosan a korcsolyacipőhöz.

Az új kialakítás előnye, hogy a korcsolya éle ütemenként mintegy 15,5 centiméterrel tovább éri a jeget, ami jelentősen fokozza a gyorsaságot. Ma már minden sportoló ezt használja

A legújabb modellek a síversenyzők csizmáiból ismert szénszálas technológiát is kihasználják. A talp közepét egy habos anyag tölti ki, amelyet szénszálas rétegekkel vesznek körül. A K2 MOD X PRO modell súlya korcsolyánként összesen 295 gramm - ez talán az olimpia első, borítékolt világrekordja.

Ajánlat:

Fórum:

Salt Lake City