Egyedi lelet feltárásáról adtak hírt hétfőn angol kutatók. A megkövült lelet valaha egy ichthyoszaurusz gyomrát hagyta el, az állat szájnyílásán keresztül. A nagyméretű tengeri hüllő 160 milló évvel ezelőtt élt.

 Megkövült ichthyoszaurusz a frankfurti Senckenberg Múzeumban

Noha nem ez az első eset, hogy őshüllők felöklendezett vacsoráját tárják fel, de az új lelet mind méreteit, mind korát illetően túltesz a korábbiakon. A megkövült vacsoraminta korát kétséget kizáró módon sikerült bizonyítani - mondta Peter Doyle és Jason Wood, a University of Greenwich munkatársai.

Az Észak-Angliában egy agyagfejtőben feltárt dinó-hányás új fényt vet az ichthyoszauruszok étkezési szokásaira. A halszerű, hosszú fejű, kúpos testű és négy uszonyú élőlény a jura időszakban élt.

Míg a dinoszauruszok a szárazföldön uralkodtak, az ichthyoszauruszok ("halgyíkok") a tengerek világát népesítették be a többi nagy testű vízi hüllővel (a pleioszauruszokkal és a mosaszauruszukkal) együtt.

A legkorábbi ichthyoszauruszok teste hosszú, rugalmas volt; valószínűleg az angolnákhoz hasonlatos hullámzó mozgással úsztak. A fejlettebbek félhold alakú farokuszonyukkal már a halakra hasonlítottak.

A nőstény ichthyoszauruszok élve, a vízben hozták világra kicsinyeiket. Testi felépítésük alapján valószínűsíthető, hogy sosem merészkedtek ki a szárazföldre. Kopoltyújuk azonban nem volt, s a mai bálnákhoz hasonlóan lélegeztek.

A kép közepén látható hosszúkás test egy belemnit maradványa

Doyle és Wood egy őslénytani konferencián mutatták be eredményeiket.

A dinógyomorból származó pép a mai tintahal egy ősi rokona, a belemnit tucatnyi egyedének mészpáncélját tartalmazta. Hasonló héjakat bőségesen lehet találni a brit partokon. A belemnit az ichthyoszauruszok mindennapi betevője volt.

A tudósokat a belemnitek páncéljának sajátos rongálódása győzte meg arról, hogy a lelet valóban a halgyík gyomrát hagyta el. Mikroszkópos vizsgálat is kimutatta, hogy a kagylóhéjakat tengeri élőlény gyomorsava kezdte ki.

Ichthyoszaurusz-csontvázat a gyomor tartalmával együtt már találtak korábban, innét tudjuk, hogy belemniteket fogyasztottak. Az ehetetlen héjat a hüllők gyomra azonban gyakran kidobta magából, amire az angol tudósok felfedezése az első bizonyíték.

Doyle szerint a kagylóhéjak nem mehettek volna keresztül az állat bélrendszerén annak károsodása nélkül. "Az egyetlen lehetőség az, hogy a kagylóhéjakat az állat kiokádta, ahhoz hasonlóan, ahogy a mai ámbráscet felöklendezi az elfogyasztott tintahalak emészthetetlen részeit" - nyilatkozta a kutató.

Korábban:

Könyvajánlat: