Mintegy öttonnányi kénsav veszélyezteti a hajdani svéd csatahajó, a "Vasa" évszázados roncsát.

A maró folyadék az 1961-ben felszínre hozott hajóroncs gerendáiban képződik - írta meg Magnus Sandström, a stockholmi egyetem professzora és több kollégája a Nature című brit tudományos folyóirat legújabb számában.

A II. Gusztáv Adolf svéd király megrendelésére épített 62 méter hosszú zászlóshajó 1628. augusztus 10-én, első útja során felborult és elsüllyedt a stockholmi kikötőben. A katasztrófát az okozta, hogy a túlméretezett hajó egyensúlyát nem biztosították megfelelően.

A "Vasa" 1990 óta külön múzeumban tekinthető meg a svéd fővárosban és elsőrendű turisztikai látványosság.

A kutatók figyelmét a sókristályok számának jelentős növekedése hívta fel a veszélyre, amely az egész hajótestet széteséssel fenyegeti. A roncson felgyülemlett kén oxidációs folyamat során kénsavvá alakul át, amihez a hajó csaknem teljesen elrozsdásodott 9000 vastraverze szolgál katalizátorként.

A "Vasa" megmentéséhez több tonnányi kénsav semlegesítésére lenne szükség. Mivel azonban ez - Sandström szerint - nehezen érhető el, olyan vegyszert kellene találni, amelynek segítségével kiküszöbölhetnék a vastraverzek katalizáló hatását.