Hitler utolsó rezidenciája

Vágólapra másolva!
Poznan városának központjában áll II. Vilmos német császár egykori várkastélya, amely egyben Adolf Hitler, a harmadik birodalom vezérének utolsó olyan rezidenciája, amely mindmáig épen maradt.
Vágólapra másolva!

Ezt az eddig nem közkeletű tényt Heinrich Schwendemann, a freiburgi egyetem történész professzora tárta a nyilvánosság elé poznani sajtóértekezletén. Hitler ugyan soha nem lakott a palotában, de utasítást adott átépítésére, hogy a Szovjetunió elleni - győzelmesnek remélt - hadjárat végeztével ez legyen a rezidenciája a náci birodalom keleti végein.

Történészek szerint Hitler négy rezidenciát rendezett be a maga számára: Berlinben, Münchenben, Berchtesgadenben és Poznanban. A három előbbi elpusztult, a poznani ma is áll.

Hitler 1939-ben adott utasítást a császári palota átépítésére, az erre vonatkozó iratok poznani és berlini levéltárakban máig megvannak. A terveket házi építésze, Albert Speer készítette. Az átépítés az összes szintre kiterjedt, még egy 375 férőhelyes óvóhelyet is létesítettek. Miután a világháború menete nem a Führer elképzelései szerint alakult, Hitler soha nem tartózkodott a palotában, Poznanon is csak átutazott vonattal.

A poznani várkastélyt 1903-10 között építették a Hohenzollern német császári család keleti székhelyéül. A német birodalom hatalmát volt hivatott jelképezni Európa keleti felében. Hitler is hasonló szerepet szánt neki a Warta-vidéken, amellyé a nácik a nagy-lengyelországi (Wielkopolska) területet átkeresztelték.

Ezt a vidéket a nácik a németesítés mintájának szánták, Poznant pedig egy korszerű, igazi német várossá akarták formálni. A háború után egyesek szerették volna leromboltatni a várkastélyt, de ez nem történt meg. 1962-ig a városi tanács székhelye volt, később kultúrházzá alakították át. 1979 óta rajta van a védett műemlékek jegyzékén.