Magyarország és a klímaváltozás

Vágólapra másolva!
A klímaváltozás megelőzését célzó kiotói egyezmény várhatóan az ősz elején lép érvénybe, de Magyarország még ez előtt csatlakozik a megállapodáshoz.
Vágólapra másolva!

A témáról hétfőn kezdődött nemzetközi konferencia Budapesten. A CarboEurope néven megrendezett négynapos rendezvényen Európa több mint 150 tudósa vitatja meg a szén-dioxid-kibocsátás mérésével kapcsolatos legújabb eredményeket.

Nemes Csaba, a Környezetvédelmi Minisztérium főcsoportfőnöke elmondta: az ENSZ égisze alatt 1997 decemberében Kiotóban elfogadott jegyzőkönyv szabályozásairól január óta egyeztetnek a magyarországi minisztériumok képviselői. - A egyezmény ratifikálásának pontos időpontjáról, módjáról a kormányzat március végéig dönt - közölte Nemes Csaba.

Emlékeztetett arra, hogy az üvegházhatásért felelős gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló megállapodás akkor válik hatályossá, amikor az egyezményhez csatlakozó országok kibocsátott szén-dioxid-hányada eléri a világon megtermelt összes szén-dioxid-mennyiség legalább 55 százalékát. A főcsoportfőnök szerint a szeptemberi johannesburgi környezetvédelmi világtalálkozóig az Amerikai Egyesült Államok nélkül is "összegyűlik" az egyezmény életbelépéséhez szükséges kibocsátáskvóta.

Nemes Csaba emlékeztetett arra, hogy Magyarország a kiotói jegyzőkönyvben azt vállalta, hogy 2010-ig 6 százalékkal csökkenti a 80-as évek végén mért szén-dioxid-kibocsátását. - Ezt a célt az ország a gazdasági átalakulás következtében már most legalább 10 százalékkal túlteljesítette, azaz a másfél évtizeddel ezelőttihez képest jelenleg mintegy 16 százalékkal kevesebb szén-dioxid jut a légtérbe - hangoztatta a szakember. Hozzátette: a szén-dioxid-mennyiség a jövőben várhatóan csekély mértékben nő. A növekedést a közlekedés és a GDP-növekedés okozta kibocsátástöbblettel magyarázta.

A kiotói egyezmény a szén-dioxid-kvótáját nem teljesen felhasználó országok, így várhatóan Magyarország számára engedélyezi, hogy megmaradt kapacitásával mérsékelhesse más országok kvótatúllépését. Nemes Csaba megjegyezte: a kvóták átruházása jelenleg csak úgy lehetséges, hogy a túllépéssel rendelkező országok saját költségükön a kvótafelesleggel bíró országokban kibocsátás-csökkentő beruházásokat végeznek. - A kvótákkal való közvetlen kereskedelemre, vagy akár egy tőzsdei rendszer kialakulására csak 2005 után, az akkora tervezett Európai Uniós irányelv életbelépését követően nyílhat mód - jelezte a főcsoportfőnök. Becslése szerint a Magyarország által vállalt kvóta "alulteljesítése" több tízmilliárd forintos környezetvédelmi beruházást tesz lehetővé az országban az elkövetkező tíz évben.