Kék borostyánkő

Harminc évvel ezelőtt egy német ékszerkereskedő azzal tette magát gyanússá, hogy egy kéken csillogó követ borostyánkőként adott el. Bizalmatlan vevője még a rendőrséget is értesítette. Még ma is kevesen tudják, hogy a megkövesedett gyanta más színű is lehet, mint a közismert aranybarna.

A beavatottak persze a más színű borostyánköveket is keresik, és a gyűjtők körében a különösen ritka kék színű keresett. A stuttgarti borostyánkő-gyűjtemény nagy attrakciója a 2,8 kg-os, dominikai eredetű "kék óriás".

A tűlevelű fákból származó balti borostyánkővel szemben a Karib-térségben található megkövesedett gyanta bizonyos fajú lombos fák (Hymenae) váladékából keletkezik. Ezek a fák a legkisebb, akár egy harkály csőre által okozott sérülés hatására már különösen világos, hígan folyós gyantát választanak ki. 20-45 millió évvel ezelőtt olyan bőségesen folyt ez a gyanta, hogy a ma ismert legnagyobb és legtisztább borostyánkövek ebből az időből maradtak ránk. Ráadásul bőségesen tartalmaznak zárványokat, olykor még gerinces állatokat is.

A kék ritkaságok geológiai fejlődéstörténetüknek köszönhetik színüket. Érési idejük alatt a közelben levő vulkánok által előidézett nagy meleg és nyomás hatására a gyanta összetétele és molekuláris szerkezete úgy változott meg, hogy a beeső fényt kéken veri vissza.