Sikerült előállítani molekuláris Bose-Einstein kondenzátumot is.

2001-ben a fizikai Nobel-díjat "az anyag új, különleges állapotának, a Bose-Einstein kondenzátumnak híg alkáliatom gázokban való előállításért és alapvető tulajdonságaik feltárásáért" kapta Eric A. Cornell, Wolfgang Ketterle és Carl E. Wiemann.

Wiemann és csoportja (University of Colorado, Boulder, USA) újabb eredményt ért el: létrehozta az első molekuláris kondenzátumot, a rubídium-85 kétatomos molekuláiból.

A rubídium-85 atomjait csak nehezen lehetett Bose-Einstein kondenzátum állapotba hozni, ugyanakkor a molekulaképződéshez kedvező energiaszerkezetet mutattak. Mágneses mező úgynevezett Feshbach-rezonanciájával sikerült a rubídium-85 atomok Bose-Einstein kondenzátumát létrehozni. Ezek a rezonanciák az atomok vonzó és taszító kölcsönhatásainak átmeneténél lépnek fel.

Végül sikerült úgy kapcsolni kétatomos molekulákká a rubídium-85 atomokat, hogy a Bose-Einstein kondenzátum nem ment tönkre. Egyébként a Bose-Einstein kondenzátum nem stabil, szupernóva-robbanáshoz hasonló folyamatban robban szét. A molekulaképződést követően a másodperc törtrésze alatt összeesett a kondenzátum, és hirtelen tágulással robbant. A folyamat során részecskenyaláb kibocsátását is észlelték. A jelenség ezért kapta a "Bose-nóva" nevet a kutatóktól, az Univerzumban szupernóva-robbanásban meghaló csillagokhoz hasonlóan.

A Bose-Einstein kondenzátumról az Élet és Tudomány 2001/46. számában és a Természet Világa 2002. áprilisi számában olvashatnak részletesebben.

Bozsoki Anna-Mária

Korábban az [origo]-ban:

Fizikai Nobel-díj az anyag új állapotának előállításáért
2001.10.09. Az idei fizikai Nobel-díjat Eric A. Cornell, Wolfgang Ketterle és Carl E. Wieman amerikai tudósok kapták, a Bose-Einstein kondenzátum előállításáért.