Áttörés a sejtek átprogramozásában

Amire eddig nem volt példa: egy kísérlet során bőrszöveti sejtekből immunsejteket állítottak elő. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a sejtek hajlamosak megfeledkezni korábbi énjükről, ha megfelelő közegbe kerülnek.

Mint arról rovatunkban folyamatosan beszámolunk, gőzerővel folynak az őssejt-biológiai kutatások, amelyek végső célja, hogy korai fejlődési állapotban lévő sejtekből a szervezet bármilyen sejttípusát ki lehessen tenyészteni, gyógyítási célra (sejt- és szövetpótlás). Mint arról már számos olvasónk tájékozódhatott, jelenleg két nagy kutatási irányzat létezik az őssejt-biológiában: az embrionális őssejtek és a felnőtt szervezet szöveti őssejtjeinek (felnőtt őssejtek) kutatása. E kutatások azonban számos etikai problémába ütköznek (az első esetben), illetve igen bonyolult és költséges munkát igényelnek (mindkét esetben). Az őssejteket ugyanis jelenleg igen nehéz kinyerni és megfelelő módon szaporítani.

Fibroblaszt-sejt - normális esetben érett kötőszöveti sejtek fejlődnek ki belőle

A kísérletek során mesterséges pórusokat alakítottak ki a sejtek membránjain (azaz "átfúrták" a sejthártyát), majd olyan oldatba helyezték őket, amely az immunrendszer T-sejtjeinek anyagait is tartalmazta. A sejttenyészetben azt tapasztalták, hogy az új sejtek már nem bőrsejtekké fejlődtek: beszüntették azon gének működtetését, amelyek a fibroblasztokra jellemzőek, s ehelyett olyan gének kapcsoltak be, amelyek csak az immunrendszer sejtjeiben aktívak (pl. IL2, IL7, CD3, CD4 stb.).

James Robl, a kutatások vezetője a Reutersnek elmondta: a módszer egy napon igen egyszerű kezelési eljárást tehet lehetővé. A páciens saját bőréből sejteket vesznek ki, ezeket átprogramozzák a kívánt sejttípusra, majd visszajuttatják a szervezetbe. Kilökődés kizárva, hiszen a szervezet saját anyagából indultunk ki. Hasonló elképzelések léteznek a felnőtt szöveti őssejtekkel is. Robl és kollégái arra figyelmeztettek, hogy bár módszerük az őssejtekhez képest alternatívát jelenthet, semmiképpen nem szabadna csökkenteni az őssejtekkel kapcsolatos kutatások intenzitását.

Tumorsejt ellen harcoló immunsejtek

Minderre azonban még sokat kell várni, ha egyáltalán megvalósítható az eljárás. Először ugyanis megnyugtatóan igazolni kell a jelenlegi eredményeket, további kísérletekkel. Egy bizonyos: egyre inkább úgy tűnik, hogy a sejtek - a megfelelő szöveti környezetben - "hajlamosak megfeledkezni" elkötelezettségükről, s egy korábbi szintre visszaállítani genetikai órájukat. Ez már a felnőtt őssejtek esetében is nagy meglepetést okozott, ám még nagyobb szenzáció lenne, ha kiderül: a visszaprogramozás sokkal érettebb sejtek esetében is lehetséges, ráadásul klónozási eljárás - azaz egy kiüresített petesejt felhasználása - nélkül.

A kutatók részletes beszámolója a Nature Biotechnology c. szaklap 2002. májusi számában jelent meg (Reprogramming fibroblasts to express T-cell functions using cell extracts pp 460 - 466; Anne-Mari Hakelien, Helga B. Landsverk, James M. Robl, Bjorn S. Skalhegg & Philippe Collas).

Korábban az [origo]-ban:

Az őssejtek aranykora - a jövő gyógyászatának nagy ígérete
2001. július 1. A jövő gyógyászatának egyik legígéretesebb területe a sejtterápia, az őssejtek alkalmazása. E bizonyos fejlődési irányokba még nem, vagy csak kevéssé elkötelezett sejtek szaporításával és fejlődésük irányításával számos betegség válhat kezelhetővé és gyógyíthatóvá. Az [origo] dossziéja az orvosbiológiai kutatások egyik leggyorsabban fejlődő és etikai szempontból egyik "legforróbb" területéről.

Ajánlat:

Nature Biotechnology