Vágólapra másolva!
Vágólapra másolva!

Ha kártevők támadnak meg egy növényt, az megpróbál minél hamarabb megszabadulni azoktól. A megtámadott gabona például illatanyagot termel, ezzel egy darázsfajt vonz magához, amely a tojásait a levéltetvekbe rakja. A fejlődő lárvák aztán felfalják a tetveket. Az odacsalogatott darazsak segítségével tehát a növény visszaverte a támadást.

A növények azonban más védekező-taktikákat is kifejlesztettek. Termelhetnek antibiotikum-szerű anyagot kártevőik elpusztítására, és értesíthetik is egymást a közelgő támadásról, így a szomszédos növények védekező állásba helyezkedhetnek.

A jénai Max Planck Intézet kutatói arra jöttek rá, hogy a növény képes felismerni a támadóját, azaz tudja, hogy ki is eszi éppen a leveleit. Ezt az állatok váladékából állapítja meg. A váladék, összetételénél fogva különböző reakciókat vált ki a növényből.
Jó példa erre a dohánynövény: mérgező nikotint termel a kártevők többsége ellen. De néhány támadó ellenáll a nikotinnak. Ezeket a dohány a váladékukról felismeri, és ilyenkor nem termel feleslegesen nikotint. Ehelyett inkább illatanyagot bocsát ki magából, amely a kártevők parazitáit, természetes ellenségeit vonzza.

A Max Planck Intézet kutatói alma, cseresznye, fűzfa és erdei fenyő esetében is megfigyelték ezt a természetes védekezést.

Delta