Áttörés a teleportációs kísérletekben

Ausztrál kutatók sikeresen teleportáltak egy lézernyalábot laboratóriumukon belül. Az eredmény valóban áttörésnek számít, ám a tudósok figyelmeztetnek: még korai lenne eladni autónkat.

Dr. Ping Koy Lam (balra) és diákja, Warwick Bowen az áttörést hozó teleportációs kísérleti berendezéssel (REUTERS//Graham Tidy)

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) fizikuscsoportja 2002. június 17-én bejelentette, hogy "egy szempillantás alatt" eltűntetett egy lézernyalábot, amely eredeti helyétől egy méterre bukkant fel ismét. Dr. Ping Koy Lam, a kísérletek vezetője szerint nagy elvi hasonlóság van eredményeik és Star Trek szereplőinek közlekedési módja között, ám még fényévekre vagyunk attól, hogy komolyabb objektumok mozoghassanak ezen a módon. "Elméletileg semmi nem akadályozhatja meg, hogy ezt megvalósítsuk, ám a probléma olyannyira összetett, hogy erről jelenleg senki nem beszélhet komolyan" - mondta a kutató.

Lam azonban hozzátette: a tudomány már nincs messze attól az időtől, amikor lehetővé válik a szilárd anyagok egyik helyről a másikra való áthelyezése teleportálással. Véleménye szerint egy egyedi atom teleportációja 3-5 éven belül megvalósul. Lam 1997 óta dolgozik ezen a területen.

A teleportálás - legalábbis szubatomi szinten - óriási lehetőségeket nyithat a jövő szupergyors és szupertitkos kommunikációs rendszerei, például a régóta emlegetett kvantumkomputerek előtt, akár már a következő évtizedben. Szakemberek szerint egy kvantumkomputer a maiaknál több milliószor gyorsabb lehetne.

Az elmúlt évtizedben a teleportáció lehetőségének vizsgálata az egyik legforróbb területté vált a kvantumfizikában, miután az IBM kutatócsoportja 1993-ben kimutatta, hogy a dolog elméletileg lehetséges. Azóta világszerte mintegy negyven laboratóriumban foglalkoznak a témával. Bár az első előzetes eredmények kaliforniai és dán tudósok nevéhez fűződnek, az ANU kutatócsoportja volt az első, amely 100%-kos megbízhatósággal produkált sikeres kísérleti eredményt.

A kísérlet hátterében az az egyszerű elgondolás áll, hogy az azonos kvantumállapotú részecskék, atomok és ionok lényegében azonosak egymással. Így ha egy objektum részecskéinek kvantumállapotát reprodukáljuk egy másik objektum részecskéinek halmazában, akkor voltaképpen tökéletesen megduplázzuk az adott objektumot. Vagyis a teleportációhoz nem maguknak a részecskéknek, csak tulajdonságaiknak közvetítése szükséges.

Az eddigiekben az információk megbízható átadásának hiánya hátráltatta a kísérleteket. Az ANU kutatócsoportjának most egy lézersugár esetében többször is sikerült végrehajtania a feladatot.

Könnyen belátható azonban, hogy egy olyan összetett és bonyolult objektum esetében, mint az emberi test, a teleportálás gyakorlatilag kivihetetlennek tűnik. Ehhez ugyanis ismerni kellene a szervezet mintegy 6 billió sejtje minden egyes atomjának, részecskéjének kvantumállapotát. Ez már önmagában is képtelenség, de ha rendelkezésre is állna ez az információ, továbbítása - a mai leggyorsabb rendszereken is - százmilliószor több időt venne igénybe, mint amennyi az Univerzum születése óta telt el. S persze az is kérdés, hogy az új helyen való "összerakás" hogyan sikerülne egyáltalán. Vagyis jobb, ha egyelőre vonattal megyünk.