Berlin, a gázlámpák városa

Egyetlen európai városban sem található annyi gázlámpa a közutak mentén, mint Berlinben. A tizenkét kerület mindegyikében akadnak még részben vagy teljesen gázvilágítású utcák. A különböző alakú és stílusú lámpaoszlopok száma meghaladja a 43 ezret.

A romantikus hangulatot árasztó gázlámpák fölött azonban nemrég megkondult a lélekharang. Az ok - mi más is lehetne a nyakig eladósodott német főváros esetében - anyagi természetű. Habár a köztéri lámpaoszlopok karbantartását és javítását másfél évvel ezelőtt magánkézbe adta a szenátus (miáltal évi 30 millió márkát, azaz 15 millió eurót takarít meg az adófizetők pénzéből), az AT.Lux GmbH arra panaszkodik, hogy az ósdi szerkezetek karbantartása sokba
kerül.

A gázlámpák - ellentétben az elektromos közúti lámpákkal - érzékenyek az időjárásra. Egy-egy erősebb széllökés hatására könnyen kialszanak, ami árammal működő társaikkal nem fordulhat elő. Mi több, számos muzeális példány is akad közöttük, amelyekhez meghibásodás esetén külön kell legyártatni a megfelelő alkatrészt, horribilis összegért - érvelt egy berlini újságban az AT.Lux illetékese. Az üzemzavarok gyakoribb előfordulása miatt a cég szakemberei hetente járják végig ellenőrzés végett a gázvilágítású utcákat, míg a villanyvilágítású útvonalakat elég negyedévente egyszer felülvizsgálni.

A lecserélés még az idén elkezdődik: elsőként Köpenick-Treptow kerületben váltják föl elektromos világítótestek a részben már 70-80 éves gázlámpákat. A vita a megfelelő típusokról folyik. A kerületi közgyűlésben a Zöldek képviselői számos érvet sorakoztattak fel nátriumgőz-lámpák felállítása mellett. Eszerint a halvány narancssárga fényt árasztó világítótestek nem drágábbak, mint a többi korszerű villanylámpa. Emellett azonban jobb a hatásfokuk, azaz a fölvett villamosenergia nagyobb hányadát alakítják át fényenergiává, mint vetélytársaik. Magyarul: azonos fényerő mellett kevesebb áramot fogyasztanak.

Fő előnyük azonban a környezetbarát, pontosabban rovarbarát jelleg. A nátriumgőz-lámpák fénye ugyanis olyan hullámtartományba esik, amely 80 százalékkal kevesebb rovart vonz a fényforráshoz, mint a higanygőz-lámpák. Márpedig a köztéri lámpáknak vágódó és elpusztuló rovarok között rengeteg hasznos faj is akad. Ezek egyrészt fontos táplálékát képezik számos madárfajnak, másrészt nélkülözhetetlen szerepet játszanak jónéhány kultúrnövény beporzásában.

A gázlámpák tehát szép lassan eltűnnek majd a berlini utcákról. Egy helyen azonban bizonyosan maradni fognak. A fővárosi állatkert mögötti nagy parkban, nem messze a Zoo vasútállomástól, a sétautakat gázlámpák szegélyezik. Mintegy 90 darab - és mindegyik más típusú. Zömük még a XIX. században készült, s eredetileg különböző német városokban álltak: Aachentől Chemnitzig, Münchentől Wuppertalig, Freiburgtól Gelsenkirchenig.

Akad néhány külföldi példány is közöttük: londoni, brüggei, párizsi, dublini, bécsi, zürichi gázlámpák - sőt egy budapesti darab is. A lábazatba sajtolt felirat tanúsága szerint Oetl Antal vasöntödéjében készült, valamikor az első világháború előtt. E sorok írójának júniusban tett helyszíni szemléje alkalmával hiányzott róla a világítótest (miként jónéhány más oszlopról is). Telefonos érdeklődésre az AT.Lux ügyeletese elmondta: a lámpák nem vandalizmusnak este áldozatul, hanem meghibásodtak, ezért kellett leszerelni őket. A javítás, pótlás pedig időigényes dolog, hiszen ósdi szerkezetekről van szó. Várhatóan július végétől azonban ismét meghitt fényt fognak árasztani a Tiergarten sétányain.

Dorogman László