Veszélyben a kijevi Szófia székesegyház

Számos mély, néhány centimétertől több méterig terjedő hosszúságú repedés jelent meg az ukrán főváros egyik legértékesebb műemlékének, a XI. században épült Szófia székesegyháznak a falán és boltívein, a XI. századi mozaikokon és freskókon pedig  réteges lerakódások mutatkoznak.

A környéken folyó építkezések veszélyeztetik a nagyhírű épületet, egyedülálló mozaikjait és freskóit. A veszélyre Larisza Szkorik, a Történelmi és Kulturális Műemlékvédelmi Társaság helyettes vezetője hívta fel a figyelmet hétfői kijevi sajtótájékoztatóján. A szakember elmondta: repedések vannak a 75 méter magas barokk stílusú harangtornyon is, amelyet nemrégiben újítottak fel.

A társaság adatai szerint az elváltozások többsége 2000 után jelent meg, amikor a közeli Volodimirszka utca háromszintes házaira újabb 2-3 szintet és tetőtereket húztak fel, valamint két udvarban mélygarázst építettek. Az egyik közeli utcában egy kétszintes ház helyére hétemeletes lakóház építését, egy másikban további emeletráépítéseket terveznek, a szintén a közelben található régi tőzsde XVIII. századi műemlék épületétől 15 méterre pedig fitness-centrum épül úszómedencékkel.

Szkorik asszony szerint ezek az építkezések nemcsak rontják az ősi épületegyüttes építészeti összképét, de megterhelik a talajt is, ennek következménye a repedések kialakulása. A betonfalakkal körülvett mélygarázs építése például megzavarta a talajvíz-áramlás irányát, amely így a műemlékegyüttes épületeinek alapjait mossa alá.

A Szófia székesegyházat a XI. század első felében építette Bölcs Jaroszláv fejedelem, annak emlékére, hogy ezen a helyen - amely akkor még a városfalakon kívül esett - a kijeviek 1036-ban győzedelmes csatát vívtak a besenyők ellen. Ezzel a székesegyházzal kezdődött meg a Kijevi Rusz területén a kőépületek korszaka.

Ez volt az ősi orosz állam keresztény főtemploma. A műemlék jelentőségét növeli, hogy a székesegyház nagyobb változtatások nélkül, XI. századi külsejét megőrizve maradt fenn napjainkig. A épület falait egyedülálló monumentális festészeti remekek díszítik: 260 négyzetméternyi mozaik és mintegy 3000 négyzetméternyi freskó.

A Szófia székesegyházban hozták létre a Kijevi Rusz első könyvtárát, amely - egyes régészek feltételezése szerint - talán most is megtalálható az épület alatti földalatti labirintusban. A műemlékegyüttes területén kijevi nagyfejedelmek, a Kijevi Rusz metropolitái, a székesegyházban pedig maga az alapító, Bölcs Jaroszláv nyugszik.

A Szófia székesegyház 1990 óta szerepel az UNESCO világörökség-listáján.

B. Őze Katalin