Az ESA-nak a Vénusz is célpont

A Vénusz kitartóan őrzi titkait, mivel felszínét sűrű, vastag felhőréteg takarja el távcsöveink elől. Az üvegházhatás csapdájában kialakult rendkívül magas hőmérséklet és nyomás következtében a bolygó pokoli hely, ahol egykor óriási tűzhányók működtek.

Az emberi fantázia által élőlényekkel benépesített világ tehát igen mostoha feltételeket kínál az élet számára, ahová a legjobb betekintést a NASA Magellán-űrszondájának radarfelvételei jelentették. Ez az űrszonda 1994-től kezdve vizsgálta a Vénuszt, s feltérképezte a felszín 98%-át domborzatát.

Ám ezzel nem elégedhetünk meg, hiszen néhány évtizeddel ezelőtt azt sem gondolta volna senki, hogy a Mars kutatása ilyen meglepő eredményekkel szolgál majd. A Vénuszt tehát tovább kell vizsgálni, s az ESA vállalkozik is erre - a "Cosmic Vision 2020" elnevezésű program keretében.
 
A tervezett Venus Express sokféle műszerrel és összetett kutatási programmal indulna a bolygó felé, 2005 novemberében. A berendezések egy része hasonlít majd a Mars Express műszereihez, amelyek segítségével a légköri rétegek és a felszín alatt húzódó, sekély mélységben lévő régiók egyaránt vizsgálhatók majd.

Az ESA tagjai közül Olaszország még nem nyilatkozott, hogy részt kíván-e venni a küldetésben, ám 2002. október 15-én végleg eldől majd a Venus Express sorsa. S ha az űrszonda zöld utat kap, az ESA lesz az egyetlen űrügynökség, amely a Naprendszer mindhárom belső kőzetbolygójához űreszközt kíván indítani.

Ajánlat:

A Magellán űrszonda hivatalos oldala

A Vénusz magyar nyelvű bemutatása

Az ESA Merkúr-űrszondája, a BepiColombo

Az ESA "Cosmic Vision 2020" programja

Korábban az [origo]-n:

Vénusz: kulcs a földi klímaváltozáshoz
2002. június 14. A klímamodellek korrekciójához fontos eszköz a Vénusz alaposabb megismerése.

Pillantás a Vénusz felszínére
2001. augusztus 3. Tíz év óta először sikerült a Földről felvételeket készíteni a Vénusz felszínéről.