Hátborzongató repülő sárkánygyík

A brazíliai középső-kréta időszaki képződményekben fedeztek fel egy furcsa Pterosauria maradványt.

Az eddig ismeretlen, nagy termetű repülő őshüllő (Pterosauria) a dinoszauruszok korában élt, amelyet két brazil paleontológus mutattott be a Science tudományos folyóiratban.

Ezek a szárnyas őshüllők nem igazi dinoszauruszok voltak, hanem azok "unokatestvérei". Szintén a triász időszakban jelentek meg, mintegy 225 millió évvel ezelőtt, és olyan sikeressé váltak a levegőben, mint a dinoszauruszok a szárazföldön. A repülő őshüllők a dinoszauruszokkal együtt tűntek el a 65 millió évvel ezelőtt bekövetkezett tömeges fajkihalás során.

Forrás: ORIGO

A legismertebb repülő őshüllő, a Pteranodon

A leírás egy kivételesen ép állapotban megmaradt koponyán alapul, amelyet 1983-ban találtak az ősmaradványokban gazdag Santana Formációban (ÉK-Brazília). Emellett egyéb csontok is előkerültek, amelyek lehetővé tették az állat méretének és szárnyfesztávolságának becslését.

A brazil lelet egyrészt a koponyán lévő taraj furcsasága miatt fontos, másrészt pedig felvilágosítást nyújt arról, hogyan vadásztak a Pterosauriák a táplálékukra. Az ősmaradvány a Thalassodromeus sethi nevet kapta, amelyből az első, vagyis a nemzetség név "tengeri futó"-t jelent, míg a második, a fajnév pedig a gonoszság és a káosz ősi egyiptomi istenére, Seth-re utal.

Forrás: ORIGO

A kutatók bemutatják a leletet (forrás: Reuters)

A Thalassodromeus 110 millió évvel ezelőtt élt, s szárnyfesztávolsága elérte a 4,5 métert. Testhossza csaknem 2 méter volt, míg a fej mérete a tarajjal együtt megközelítette a 135 cm-t. Táplálék-keresés közben valószínűleg vitorlázva repült a csökkent sósvizű lagúnák vize fölött, alsó állkapcsa egészen közel siklott a víz felszínéhez, készen arra, hogy elkapja az ízletes halakat, vagy rákokat, amelyekkel szembetalálkozik. A Thalassodromeus lapított állkapcsai, amelyek ollószerű csőrben végződnek, nagyon hasonlóak a ma élő ollócsőrű madár (Rynchops) csőréhez. Ez felveti annak lehetőségét is, hogy a furcsa őshüllőknél az alsó állkapocs belemerülhetett a vízbe, miközben a víz fölött repültek.

A Thalassodromeus legszembetűnőbb tulajdonsága a nagyméretű, vékony taraj a koponya hátsó részén, amely az állat fejének háromnegyed részét alkotja. Arányait illetően, egy másik Pterosauriától eltekintve, ez a legnagyobb ismert taraj a múltbeli és jelenlegi gerincesek között. A taraj felszínét barázdahálózat borítja, amely kiterjedt véredény-rendszerre utal. Ez a hüllő testhőmérsékletének szabályozására szolgálhatott. Ám számos bizonyíték szól amellett is, hogy más fajoknál a taraj a szexuális dimorfizmusra (ivari kétalakúságra) utalt.

Dulai Alfréd

Ajánlat:

Az első magyarországi dinoszaurusz-maradványok

Rekordok a dinoszauruszok világában

Korábban az [origo]-ban:

Dinoszaurusz igazi madártollakkal
2002. március 7. Egy új lelet alapján a dinoszauruszoknak is voltak valódi tollai.

Földtörténeti dínó-lottó: triász-telitalálat és kréta végi csőd
2001. augusztus 31. A triász végén becsapódott égitest kipusztította a dinoszauruszok vetélytársait, így megnyílt előttük a lehetőség a felemelkedésre. A kréta végén már nem volt ilyen szerencséjük: akkor ők tűntek el a süllyesztőben.