Germán törzsek nyomai az M7-esen

Őskori és népvándorlás kori települések nyomaira bukkantak régészek az M7-es autópálya folytatásaként tervezett nyomvonal első szakaszán, a megépítendő zamárdi csomópont területén.

Forrás: ORIGO

Egy kép a térségben végzett korábbi ásatásokról: római kori kútba dobott lócsontváz (fotó: Tétényi Csaba)

A Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága megbízásából tavasz óta folyó munkálatok során ez idáig 25 000 négyzetméter terület feltárását végezték el. Kiss Viktória régész, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének munkatársa az MTI-nek elmondta: az átkutatott területet valószínűsíthetően a Krisztus előtti 4. évezredtől a Krisztus utáni 6. század végéig lakták különböző népek: középső és késő rézkori, kora bronzkori, késő kelta és népvándorlás kori települések maradványai kerültek elő.

Kiss Viktória véleménye szerint tudományos szempontból a legizgalmasabb korszakot az a településrész képezi, amely a népvándorláskorra, ezen belül is a Krisztus utáni 6. század végére keltezhető. Az egyik házmaradványból előkerült úgynevezett bepecsételt díszű, kiöntőcsöves korsó alapján a langobárdokkal azonosíthatók a több házból és műhelyből álló falu egykori lakói.

Kik a langobárdok?

A germánok kirajzása még nem fejeződött be: a hosszú szakállukra büszke langobárdok Krisztus 500. esztendejének környékén benyomultak a Duna mellékére. A harcias langobárdok megjelenése felborította a gótok, frankok és gepidák korábbi egyensúlyát a térségben. A magas, erős férfiak mindenkinél jobban vannak felfegyverkezve, és fegyvereiket remekül forgatják. ( Forrás: SzemTanú )


A régész tájékoztatása szerint az Elba torkolatvidékéről származó harcias germán nép, a langobárd 526-körül szállta meg Észak-Dunántúl területét, majd 20 évvel később a Dél-Dunántúlt is birtokukba vették. Innen intézett támadásaikkal igyekeztek kiűzni a gepidákat a Dráván túli Szerémségből. 567-ben legendás királyuk, Alboin vezetésével - szövetségben a belső- és közép ázsiai lovasnomád néppel, az avarral - végső győzelmet arattak a gepidák felett, de már a következő év tavaszán, 568 húsvétján, részint avar nyomásra Itáliába vonultak, ahol Lombardia máig őrzi nevüket.

A zamárdi csomópont területén talált longobárd település jelentős felfedezés a régészeti kutatás számára, mert a Dunántúlon eddig csak temetkezéseiket ismerték. A leletanyag tudományos feldolgozása során a régészek arra a kérdésre is választ keresnek, hogy kapcsolatban állhattak-e az egykor itt élő germánok az avarokkal: e népesség több ezer sírt magába foglaló temetőjét az elmúlt évtizedben Zamárdi belterületén tárták fel.