Fertőszéplaki régészeti leletek

A fertőszéplaki kastély ásatása során érdekes falmaradványokra bukkantak a régészek, és megállapították, hogy az L alakúnak vélt műemlék egykor zárt, négyszög alapzatú volt - tájékoztatta az MTI-t Nemes András művészettörténész.

Az ősi kastély - amelynek falai között látta meg a napvilágot Széchényi Ferenc, az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója - hányatott sorsot mondhat magáénak. A Széchényiek előtt a Nádasdyak, majd később az Esterházyak is birtokolták. A fertődi kastély elkészültét követően hagyták el a hercegi család tagjai, majd kamalduli szerzetesek lakták.

Az elmúlt évtizedekben a helyi termelőszövetkezet magtáraként működött a kastély. A fertőszéplaki önkormányzat a múlt évben vette meg a szövetkezettől az építményt, majd Nemes András és Gabrieli Gabriella régész közreműködésével májusban kezdődtek meg a falfeltárások és az ásatások.

Nemes András elmondta, hogy megtalálták a lebontott szárnyépületek földbe süllyedt romjait, míg az udvaron egy - legkésőbb a XVIII. században emelt - lakóépület alapjaira bukkantak. Emellett reneszánsz kályhacserepek kerültek elő és feltárták a homlokzat egy részét is. Öt rétegben leltek falfestményeket, amelyek közül az egyik rekonstruálható.