Sziget a szociológus szemével

Kulturált közönség, viszonylag sok drog és az üzlet, a márkák erősödése. Ez jellemezte a Szigetet Hulesch Bors szociológus szerint. 

 Külföldiek 

Meglepően sok volt idén a külföldi, elsősorban német ajkúak és különböző kelet-európaiak (csehek, lengyelek), de lehetett írekkel és Los Angeles-iekkel is találkozni. A külföldieknek a tizenötezer forintos hetijegy egyáltalán nem drága, ezért a pénzért még egy kempingbe se lehet elmenni, nem szólva arról, hogy ezért az összegért cserébe számtalan program is jár. A szigetlakó németek viszont teljesen mások, mint a Balatonra járók, nem "gyarmatosító kivagyiak", hanem nyitott, kultúrára fogékony, modern fiatalok.

Korosztály

A Sziget közönségének legnagyobb része, mintegy nyolcvan százaléka 25 év alatti, legtöbben 18 és 23 közöttiek, de sok a 16 éves is. Egészében véve tehát leginkább a nyolcvanas évek generációja volt jelen, bár a 35-40 évesek is képviseltették magukat. Az általános képzettségi szint a magyarországi átlagnál magasabbnak mutatkozott, a nők és férfiak aránya viszont leképezte a társadalomét.

Periféria

A különböző hátrányos helyzetű vagy valamilyen másságot mutató csoportok is megtalálhatóak voltak a Szigeten, a tolókocsis mozgássérültek éppúgy, mint a melegek, bár ők az idén nem vittek olyan aktív szerepet, mint tavaly, Tarlós polgármester úr kampánya ellenében. A hippik és a punkok is kint voltak, de mára a Szigeten már nem ők a fő táborozók.

Alkohol, drog

Téveszme, hogy az idén nem jutottak be a drogok a Szigetre, a fiatalok nyíltan füveztek, tűcseresátor is volt, az egész Sziget fűszagot árasztott. Azonkívül az ellenőrzés a nagy tömeg miatt közel sem lehetett olyan hatékony, hogy a drogot hatékonyan kiszűrje. Viszont idén már nem a szipusok voltak a jellemzőek, hanem a füvezők és az ecstasy tablettások. A drog tehát nem szűnt meg, csak átalakult.

Árak

Noha elsőre talán soknak hat a 3000 forintos belépődíj, az ár-érték arány megközelíthetetlenül jó, mert míg a legkisebb koncertre sem jutunk el Pesten 1000 forint alatt, itt ezért a pénzért akár tízet is meghallgathattunk, vagy 24 órán keresztül mozizhattunk, míg egy multiplexben csak három filmet nézhetünk meg a napi belépő áráért.

Üzlet

Míg a korábbi években a Sziget elsősorban a kultúrát jelentette, mellette némi üzlettel, mára ez az arány már ötvenszázalékos lett: az üzlet ugyanúgy jelen van, mint a kultúra. Azonkívül megfigyelhető a márkásodás, már nem cigaretta-elárusítóhelyek vagy kávézók voltak, hanem "Pall Mall sátor" és "Nescafézó", ebből is látszik, a cégeknek nagyon fontos, hogy kinn legyenek és képviseltessék magukat. A telefontársaságok például itt tudták becserkészni majdani előfizetőiket a kedvezményes gyermek-előfizetésekkel.

Fogyasztás

A büfék forgalma az egy hét közepén volt a legnagyobb, a kezdetekkor ugyanis még tartott az otthonról hozott elemózsia, a végén viszont a pénz volt fogytán. A legnagyobb fogyasztók egyébként a külföldiek voltak, míg a magyarok inkább csak sörözgettek 200 forintért, a határon túlról érkező szigetlakók a 800-900 forintos koktélokat fogyasztották szívesen, persze a sörök mellett.

Buli

Az emberek ma már nem XY-ért mennek ki a Szigetre, hanem azért, mert buli van, mert a többiek ott vannak, és mert ez a divat. Ez a "lifestyle" viszont inkább a hetijegynek és a kiköltözésnek kedvez. 
 
Kozár Alexandra