Leon Teng, a dél-karolinai egyetem földrengéskutató központjának munkatársa szerint ez a riasztás elegendő arra, hogy elzárják az összes gázcsapot, leállítsák a tömegközlekedést, más óvintézkedéseket tegyenek, s ezzel csökkentsék a várható károkat.
Teng megállapításait a Tajvanon létrehozott földrengésjelző rendszer adataira alapozta. Ez a rendszer képes kiszámítani a rengés várható epicentrumának a helyét, a rengés erejét. A kísérleti időszakban a rendszer nem kevesebb, mint 54, a Richter-skála szerinti 3,6-6,3 erősségű földmozgást észlelt előre, csaknem 100 százalékos pontossággal.
Az információs központot a katasztrófák áldozatainak mentésével foglalkozó hivatalokkal kapcsolták össze. A riasztórendszereket több amerikai nyugati parti településen, valamint a földrengésektől ugyancsak gyakran sújtott Mexikóban és Japánban próbálták ki. A tajvani rendszerhez hasonló hálózatok egész sorára lenne szükség szerte a világon a földrengések pusztításainak enyhítésére, és ez igen nagy költségekkel jár. A szigetország 60 millió dollárt költött a megfigyelő rendszerre, egy hasonló hálózat létrehozása az erősen veszélyeztetett Kaliforniában legalább 200 millióba kerülne.