Ezeréves kard került elő Kijevben

Egyedülállónak számító régészeti leletre bukkantak a minap az ukrán tudományos akadémia régészeti intézetének munkatársai Kijev központjában: egy több mint ezeréves, épen maradt kardra és egy XIII. századi normann kőedényre.

A Velika Zsitomirszka utca egyik, a XIX. században épült házának pincéjében átépítéskor a régészek a X. századból származó, még a kereszténység felvétele (988) előtti kurgánra bukkantak, amelybe a kijevi fejedelem kíséretének egyik tagját temették használati tárgyaival együtt. A Kijevi Rusz idejében ez a terület a városon kívül esett, ide temetkeztek halomsírokba, bár a XI. században már megjelentek az első lakóházak a temető közelében.

A rablók kezétől megmenekült, most feltárt halomsír korát a csontváz derekán talált övtáskában lévő pénzérmék egyikének - egy, a krími Herszoneszben nyomott bizánci érmének - segítségével sikerült megállapítani: a temetésre valamikor 920-930 között kerülhetett sor.

A csontváz mellett feküdt a kardja és íja a nyílvesszőkkel, amelyekből csupán a fémhegyeket kímélte meg az idő. Ivan Movcsan, a régészeti intézet munkatársa a Fakti című napilapnak elmondta: a kard igen értékes leletnek számít, hiszen nagyon ritkán bukkannak régészek épen maradt fegyverre, Kijev területén ötven évvel ezelőtt került elő utoljára hasonló lelet.

A feltárás során lelt másik különlegesség későbbi eredetű: egy XIII. századból származó, szintén épen maradt kőbogrács, amelyhez hasonlót a szlávok nem használtak, és amelyre most először bukkantak a kijevi fejedelemség területén. A palakőből készült edény, amely a svédek és norvégek ősei, a kijevi nagyfejedelemség területén varjágoknak nevezett normannok körében volt használatos, igen jó tulajdonságokkal rendelkezett: sokáig melegen tartotta az ételt, s a nyers hús akár három napig is elállt benne anélkül, hogy megromlott volna.

B. Őze Katalin