Ha a kánikulai hőségben tűz a nap, s otthon ülve szeretnénk félhomályban maradni, leeresztjük a redőnyt, a reluxát, vagy behúzzuk a függönyt. Lehetne azonban másik megoldás is: csak egy gombnyomás, s az áttetsző ablaküveg "megzavarosodik", és  nem ereszti be a napsugarakat.

Forrás: ORIGOMindez ma még csak álom, de a Budapesti Műszaki Egyetem Fizikai Kémia Tanszékén  sikerült kifejleszteni olyan gélrendszereket, amelyek segítségével az álom valósággá válhat.

 Zrínyi Miklós vegyész fejlesztőmunkája során a folyadékok közismert sajátosságából indult ki, miszerint a hőmérséklet növekedése vagy csökkenése hatására némely folyadék megzavarosodik, majd az eltérő sűrűségkülönbségek miatt két fázisra válik szét. 

A kutatók célja az volt, hogy szabályozottan hozzák létre vagy szüntessék meg a zavarosságot, és megakadályozzák a fáziselkülönülést. Ezt egy különleges gél kifejlesztésével sikerült elérni.

"Elképzelésünk az volt, hogy kémiailag úgy alakítjuk át a rendszert, hogy egyes makromolekulákat kémiai kötéssel összekötünk. Ekkor nem képesek térben szétválni egymástól, de ugyanakkor megtartják a jelenség lényegi vonását, amit úgy neveznek a szakirodalomban, hogy alsó kritikus szételegyedési hőmérséklet.

Tehát nekünk olyan gélt kellett kifejleszteni, amely mutatja az alsó kritikus szételegyedés hőmérsékletét, ugyanakkor a gélben a molekulák szétválása csak molekuláris szinten valósul meg."

A bonyolult fizikai magyarázatot egy egyszerű kísérlet közben magyarázza el Zrínyi professzor. A laboratóriumukban készült, üvegszerűen áttetsző táblát előbb hajszárítóval felmelegíti, minek hatására az üveg "megzavarosodik". Majd jégkockával hűteni kezdi, amikor is ismét átlátszóvá válik.

A magyar kutatók az általuk szabadalmaztatott különleges anyagot gélüvegnek nevezték el.

A Budapesti Műszaki Egyetem mérnökeinek legújabb eredménye, hogy most már elektromos hatással is meg tudják változtatni - mégpedig tetszésük szerint - a gélüveg fényáteresztő képességét.

Delta