Föld-csúcs - államfői felszólalások

Gerhard Schröder német kancellár és Jean Chrétien kanadai miniszterelnök hétfői felszólalásaikban egyebek közt a globális felmelegedésre vonatkozó kiotói jegyzőkönyv aláírására szólították fel a Föld-csúcstalálkozón részt vevő országokat.

Gerhard Schröder német kancellár beszédében utalt arra, hogy az augusztusban a világ több táján tapasztalt szélsőséges időjárási viszonyok alátámasztják azt a tényt, miszerint éghajlati, légköri változások mennek végbe a Földön. Környezetünk léte van veszélyben, ezért Schröder felszólította a világ minden országát, hogy írják alá a tavaly megszerkesztett kiotói jegyzőkönyvet. Mint hozzátette, a jelenlegi csúcstalálkozó legtöbb vitát kiváltó kérdésköréről, a megújítható energiaforrások témájáról nemzetközi konferenciát szándékoznak összehívni Németországba, amelynek munkája a kiotói egyezmény még ez év vége előtti életbe léptetését segítené. Bejelentette továbbá, hogy hazája 1 milliárd euróval támogatja a fejlődő országok energiagazdálkodását, az összeg felét az energiatermelés hatékonyabbá tételére, a másik részét a megújítható energiaforrások fejlesztésére fordíthatják a segélyben részesülő államok.

Jean Chrétien kanadai miniszterelnök hasonlóképpen a kiotói jegyzőkönyv aláírása mellett szólt, és közölte, hogy még az idén tervet tesz az asztalra a ratifikálás érdekében. A világ iparilag legfejlettebb országai és Oroszország, vagyis a G8 kanadai, Kananaskisban tartott júniusi találkozója előtt Chrétien liberális kormánya hajlott a ratifikálásra, de a kanadai tartományok többségének nyomására később visszatáncolt.

Jacques Chirac francia elnök hétfőn pénzügyi intézkedéseket sürgetett a Föld legszegényebb országainak gazdasági megsegítése érdekében. A johannesburgi értekezleten közzétett nyilatkozatában Jacques Chirac közölte: a jövő évi G8-csúcstalálkozón, amelyre a franciaországi Evianban kerül majd sor, Párizs javaslatot fog tenni a "helyes politikát folytató" közepes jövedelmű, ám erősen eladósodott államok adósságának részleges elengedésére. A francia államfő egyúttal jelezte: brit kollégájával együtt új pénzügyi kezdeményezést tesznek annak érdekében, hogy elősegítsék a magántőke hosszú távra szóló beruházásait a vízügyi és az energiaszektorban. Párizs és London a következő három év során 100-100 millió eurót kíván rendelkezésre bocsátani a fenntartható fejlődést szolgáló infrastrukturális beruházások előmozdításához.

Silvio Berlusconi olasz kormányfő hétfőn a johannesburgi Föld-csúcsértekezleten bejelentette, hogy hazája elenged négymilliárd dollárt abból az adósságból, amellyel a fejlődő országok tartoznak Rómának. Berlusconi a plénum előtt elhangzott felszólalásában emlékeztetett arra, hogy Olaszország korábban már "leírt" egymilliárd dollárt a fejlődő államok tartozásából. "Most ezt újabb négymilliárd dollárral megemeljük" - mondta a miniszterelnök, nem közölve, hogy mely országokra vonatkozik majd az olasz nagylelkűség. Olaszország idén júniusban elengedte Mozambik vele szemben felhalmozott teljes adósságát, 524 millió dollárt. Berlusconi egyúttal felszólította a tehetős országokat, hogy a jövőben évente nemzeti jövedelmük 0,7 százalékát fordítsák fejlesztési segélyekre. Mint közölte, hazájának "eltökélt szándéka" a fenti mutató elérése; Róma hamarosan a nemzeti jövedelem 0,39 százalékára fogja növelni a segélyezés mértékét. (Az EU-államok ajánlott mutatója évek óta 0,25 százalék.)