Zsidók a mai Magyarországon

A zsidó vallási-kulturális minták az elmúlt fél évszázad során erősen visszaszorultak Magyarországon, a legfiatalabbak körében azonban látszanak a tradíciókhoz való visszatérés jelei - állapítja meg a Zsidók és zsidóság a mai Magyarországon című szociológiai kutatás.

Forrás: ORIGOA felmérés immár végleges eredményeit a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület folyóirata, a Szombat jelentette meg.

Az ELTE Szociológiai Intézetében működő Kisebbségkutató Intézet által szervezett vizsgálat során 1999 márciusától 1999 novemberéig a kutatók összesen 2015 interjút készítettek.

A kutatás első adatait gyorsjelentés formájában 2000 márciusában tették közzé.

A most megjelent füzet bevezetője szerint a szakemberek célja az volt, hogy képet alkossanak a zsidóság társadalmi helyének történelmi változásáról és a zsidóság mai pozíciójáról az ország gazdaságában, társadalmában, s feltárják: milyen a zsidók viszonya saját zsidó mivoltukhoz és általában véve a zsidósághoz.

A felmérés adatai szerint a magyarországi zsidó népesség talán legszembetűnőbb jellegzetessége nagyfokú térbeli koncentrációja: a megkérdezettek 87 százaléka a fővárosban, azon belül is többségük a  XIII. és a II. kerületben lakik.

A kutatók kitérnek arra is, hogy a megkérdezettek gyermekei közül minden kilencedik tartósan külföldön él.

Az összegzés szerint a zsidóságon belül a diplomások - különösen az egyetemi diplomával rendelkezők - aránya 36 százalék, azaz jelentősen meghaladja a fővárosi népességben megfigyelhető 13 százalékot.

A kutatók szembetűnőnek nevezik, hogy a vizsgált populáció a magyar népesség más csoportjaihoz képest jóval kevésbé vallásos, illetve templomba járó.

Míg a zsidó megkérdezetteknek körülbelül a fele tekinti magát vallásosnak, a hasonló arány a keresztény egyházaknál jóval magasabb, 70 százalék körüli.

A táblázatokból kitűnik, hogy a megkérdezettek 37 százaléka nem vallásosnak, 15 százaléka ateistának mondta magát.

A válaszadók 6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy betartja a vallási előírásokat, 25 százaléka megtartja a nagyobb ünnepeket, 17 százaléka pedig hívő, de nem gyakorolja vallását.

A megkérdezettek 26 százaléka a nagyobb ünnepek alkalmával tér be a zsinagógába, míg 63 százalékuk ennél is ritkábban, vagy egyáltalán nem - olvasható a kiadványban.

A családok 32 százalékában tartják meg a fény ünnepét, a hanukát és 14 százalékában a szombatot, míg például a kóser koszt fogyasztását illetően az arány 8 százalék.

A vizsgálat szerint a népesség nagyobb része elsősorban a kulturális intézmények révén kapcsolódik a zsidó közösséghez.

A felmérés rámutat arra is, hogy az önazonosságot tekintve a válaszadók többsége a kettős identitáson alapuló felelettípusokat preferálta: zsidó vallású (származású) magyarnak, illetve egyszerre magyarnak is és zsidónak is vallotta magát.

A zsidósághoz tartozás szempontjából a legfontosabbnak az egykori üldöztetések tudatát, a holokauszt emlékét jelölték meg.

A kutatás eredményei alapján 37 százalékuk vélekedett úgy, hogy nagy a zsidóellenesség Magyarországon, s 51 százalékuk szerint ez a következő tíz évben változatlan marad.

A szakemberek véleménye szerint a megkérdezettek között valószínűleg nagyobb arányban szerepelnek a zsidósághoz jobban kötődő és e kötődést erőteljesebben hangoztató csoportok, mint az egész zsidó népességben.