Mindennapi, idegölő szituáció a közutakon: az agresszív vezető nem csak önmagát sodorja veszélybe, hanem idegesíti a másik jármű volánjánál ülőt is.

Mi történik ilyenkor a szervezetben? Az agy vészjelzéseket küld az agyalapi mirigy felé, az erek szűkülnek, növekszik a vérnyomás, szaporábban ver a szív, a szervezet izgalmi állapota a helyzetnek megfelelően fokozódik.

Forrás: ORIGOA stresszreakció - a mellékvesekéreg adrenalintermelése - mindkét félnél beindul. A szenvedő alannyal szemben azonban az "agresszor" voltaképpen tudatosan vállalja ezt a kockázatot, hiszen az erőszakos vezetési stílust ő maga választja. E viselkedésmód mögött pedig azonosítható agyi folyamatok állnak - állítják a tübingeni egyetem kutatói, miután elemezték az agresszív stílusban vezetők viselkedését és agyműködését.

A vizsgálatok során pozitron emissziós tomográf (PET) felvételeket is készítettek az agyról. Ezzel a módszerrel az egyes agyi területek aktivitásbeli különbségét jelezték, miközben különböző ábrákat mutattak a vizsgált személynek. Egyes képekhez pedig fájdalomingert is társítottak.

Az emberek többségére az a jellemző, hogy agyuk elraktározza ezt a kellemetlen érzést, ezután újra és újra, még inger hiányában is előjön a fájdalomérzet, amikor a képet látja. Találtak azonban olyan kísérleti személyeket is, akiknél nem alakult ki ilyen maradandó társítás, az ő PET-felvételükön nem látszott aktív érzelmi régió.

Ezek az emberek valamennyien az agresszív vezetők közül kerültek ki. A vizsgálatokból arra következtetnek a kutatók, hogy ezek a jelenségek az érzelmi emlékezet hiányosságaira vallanak, hiszen bizonyos ingereket nem társít a megfelelő szituációhoz az agy.

Ez okozhatja a túlzott magabiztosságot, erőszakosságot. Az ilyen emberek számára különösen fontos az önismeret, s tudatosan ügyelniük kell a toleráns magatartásra. Ez a képesség fejleszthető, de oda kell rá figyelni.

Delta