Algavadászat a felhőkben

James Lovelock, a Gaia elmélet megalkotója is tagja annak a kutatócsoportnak, amely algák és baktériumok után nyomoz a felhőkben.

E mikroszkopikus parányoknak nemcsak a földi élet kialakulásakor volt döntő szerepük, hanem napjainkban is, mert szabályozzák a felhőképződést és az éghajlatot. James Lovelock szerint mikroszkopikus algák nélkül a Föld átlagosan 10 Celsius-fokkal lenne melegebb, mint most.

Az algák ugyanis gázt termelnek, s ez a gáz a légkörben oxidálódva pici kondenzációs magvakat képez. Erre csapódik ki a légköri vízpára és hozza létre a felhőket az égen. A felhők pedig visszaverik az űrbe a hősugarak jelentős részét. Ez a mechanizmus a mikroszervezetek számára is evolúciós előnyt jelent.

A Föld önszabályozó mechanizmusait tanulmányozó Tim Lenton és a nemrégiben elhunyt evolúció-biológus, Bill Hamilton elmélete szerint az algák és baktériumok a szeleket és a felhőket gyártva segítik saját terjeszkedésüket. Az algák által termelt gáz- segítségével képződött felhők, és a konvekciós légáramlatok segítik a tengerből kiszökő algák továbbterjedését.

Tim Lenton szerint evolúciós szempontból ezért éri meg z algáknak a gázképződéssel járó plusz energia befektetés. Nagy valószínűséggel ugyanis olyan területen landolnak majd, ahol kevesebb a versenytárs és több az élelem.

Azt is elképzelhetőnek tartják a kutatók, hogy a mikrobák nemcsak utazgatásra használják a felhőket, hanem alkalmazkodtak is a felhőben való életre. Könnyen meglehet, hogy egész ökoszisztémák várnak felfedezésre fenn az égben - állítja a kutatócsoport mikrobiológus tagja, Bruce Moffett.

Ez év májusában Moffett és munkatársai megkezdték e potenciális élőhely felderítését, mégpedig egy speciális eszközzel, egy átalakított porszívóval. Repülőre szállva ezzel gyűjtötték az első felhőmintákat az Oxford feletti légtérben.

S már az első minták elemzéséből kiderült: valóban tartalmaznak bakteriális DNS-t a felhőfoszlányok.

Mégpedig olyan baktériumokét, amelyek oxidálni képesek az ammóniát. Azt a gázt, amelynek fontos szerepe van a felhőképződésben. A felismerés következményei ma még felmérhetetlenek, hiszen egy "szép új világ", a felhők élővilága vár alaposabb megismerésre. A mikroszkopikus parányoknak - úgy tűnik - tagadhatatlan szerepük van a felhőképződésben és az éghajlat szabályozásában, de feltehetőleg a betegségokozó mikróbák tovaterjedéséért is felelősek.

Delta